Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Vörös Boldizsár: Napok, emlékek – naplók, emlékiratok
Műhely tehát a konstruálásra egy már szinte teljesen befutott életpálya zenitjén, az emlékező- képesség ekkor és így adott állapotában kerül sor.9 Arra pedig, hogy a naplóírót vagy a visszaemlékezés szerzőjét (esetleg) befolyásoló különféle eszmei hatások miként alakíthatják ki akár egy tárgy utólagos, a naplóban vagy az emlékiratban rögzített képét, saját kutatásaimból tudok egy érdekes példát említeni. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-jei budapesti ünnepségére a dekorációk készítői átalakították a millenniumi emlékművet is. A Gábriel arkangyalt tartó oszlopot óriási vörös obeliszkkel fedték le s eléje felállították Marx hatalmas, egészalakos szobrát., egyik oldalán egy vasmunkással, a másikon pedig egy bányamunkással.10 11 12 * 14 15 Lowetinszky János József, Pest vármegye tisztviselője a naplójában viszont így írt a szoborról: „egy óriási Marx és Lenin szobor gypsből"." Lowetinszky emlékezését minden bizonnyal a diktatúra propagandája befolyásolta: a Tanácsköztársaság panteonjának főalakja ugyanis Marx volt, utána pedig Engels és Lenin következett.1'’ A május 1-jei budapesti ünnepség dekorációival az alkotók Marxot és Lenint méltatták leginkább: Marx két egészalakos, kulcsfontosságú helyeken felállított szobrot kapott, a legtöbb mellszobor (szám szerint hat) Lenint örökítette meg.1J Másként írta le viszont a Marxot és a két munkást ábrázoló szobrot Háy Gyula író a Szüleien 1900-ban. Emlékezések című emlékiratában, amely 1971-ben jelent meg. Ez esetben érdemes idézni az emlékirat „Nyitány”-át is, amelyben a szerző arról ír, hogy miként alkotta meg e művét: „Természetesen az ilyesféle feljegyzéseknek csak akkor van értelmük, ha olyan szorosan ragaszkodunk a színtiszta igazsághoz, ahogy arra ember csak képes. Az »Emlékezések« alcímet szó szerint veszem, és csak olyasmit írok le, amire közvetlenül emlékszem. Amit évek múltával el-elfelejtettem, az legyen a feledésé. Naplót sohasem vezettem, jegyzeteket csalt nagyon ritkán készítettem, ami keveset mégis feljegyeztem, azt az utolsó céduláig elvesztettem. Újságot, könyveket, archív anyagot nem használtam. Inkább csússzanak a toliam alá kisebb hibák, semmint hogy túlmenjek emlékezőképességem korlátain."H A szobor leírása pedig: „fehér gipszből egy óriási Marx, amint a nmnkást és a parasztot testvéries egyezségben egymáshoz vezeti".'5 Háy visszaemlékezését Acta Papensia I (2001) 3-4. 131 9 GYÁNI Gábor: Emlékezés és oral history. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp. 2000. 139-140. Ld. még: Uő: A napló, mint társadalomtörténeti forrás. A közhivatalnok identitása. In: Uő: Emlékezés, emlékezet i. m. 145-160. 10 Ld. erről pl. A proletárforradalom májusi ünnepe. Hatszázezer proletár vonult fel a vörös Budapest utcáin. Vörös Újság 2 (1919) 72. sz. 3. — Ld. még a 16. jegyzetet. 11 Lowetinszky János József naplóját ld. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-Gyűjtemény B 0910/209/1918-19. B. (Kézirat) sztl. — Az 1919. május 1-jéről szóló feljegyzésekből részleteket közöl: VÖRÖS Boldizsár: Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló. Budapest szimbolikus elfoglalásai 1918— 1919-ben = Budapesti Negyed 8 (2000) 3—4. sz. 168—170. 12 Ld. erről: VÖRÖS Boldizsár: Árpád helyett Marx, József főherceg helyett Lenin. Történelmi személyiségek elutasítása és méltatása a Magyarországi Tanácsköztársaság hivatalos jellegű anyagaiban = Törté- nyírni Szemle 41 (1999) 405. 11 VÖRÖS Boldizsár: Történelmi hősök, új rendszerek. Emlékszobrok Szovjet-Oroszországban és a Magyarországi Tanácsköztársaságban 1917-1919 = Mozgó Világ 24 (1998) 5. sz. 102., Uő: Károlyi Mihály tér... i. m. 1 54. 14 HÁY Gyula: Született 1900-ban. Emlékezések. Bp. 1990. 16. Vö. Julius Hay: Geboren 1900. Erinnerungen. Hamburg 1971. 12. 15 HÁY Gyula: Született... i. m. 83., vö. Julius Hay: Geboren... i. m. 69., a magyar fordítást az eredeti német szöveg felhasználásával pontosítottam.
