MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Tervezet. (Politikai platform- és programjavaslat.) 26-46.

azonban felerősitik az ismert jellemző megyei sajátosságok. A fő­város közelsége, a nagy népsűrűség, az itt élő közel egymillió állampolgár élet- és munkakörülményeinek felhalmozódott feszültsé­gei, az infrastrukturális ellátottság hiányai -különösen az agg­lomerációban -, az iskolázottság alacsony szinvonala, valamint a környezet romló, rendkivül terhelt állapota élesen lecsapódik a közgondolkodásban, a politikai reagálásokban, s tükröződik a meg­oldások keresésében is. A megyei pártbizottság tevékenysége az emiitett körülmények között ellentmondásosan alakult.Igaz,az önmagunkkal való szembenézést meg­könnyíti, hogy a megyei párttestületet nem terhelték korrupciós ügyek, de a pártbizottság munkáját meghatározták mindazok a jellem­zők, amelyek az MSZMP korábbi működéséből fakadtak. Mi is alapve­tő feladatunknak tartottuk a központi döntések végrehajtásának me­gyei megszervezését és munkánk egészével ehhez szoktattuk az al­sóbb szintű pártszerveket. A kádermunkát is alapvetően ez határoz­ta meg. Mindez erősítette tevékenységünkben a direkt irányítást,a túlzott hatalmi koncentrációt, a munka formális elemeit. Az appará­tus és a vezetés túlsúlyossá vált a testületekkel szemben. Utólag ugy látjuk, hogy a megyei pártbizottság számos kezdeményezésével ugyan kikezdte a megcsontosodott struktúra kereteit, de az adott feltételek között törvényszerű volt, hogy ezek a megye pártmozgal­mában végső soron nem tudtak kellő hatást elérni. A megyei testület - különösen az elmúlt években - több kérdésben kezdeményező, úttörő szerepre vállalkozott. A halmozódó feszültsé­geket érzékelve még 1987. nyarán az elsők között lépett fel az or­szágos pártértekezlet összehívásáért, a szükséges politikai és sze­mélyi döntésekért. A pártmunka megújítása érdekében az alsóbbszin­tü pártszerveket orientáló állásfoglalások sorával próbálta segíteni. A többi között napirendre tűzte a párton belüli önkontroll és a pártdemokrácia erősítését, a hatásköriség eltörlését, a pártmunka nyilvánosságát, az MSZMP és a reformok viszonyát; a pártintézmé­nyek társadalmi hasznosítását. Elemezte a megye közéletének tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents