MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. május 6.

2/231. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-105. • 1989. május 6. - Napirend: - 1. Reformok az MSZMP-ben, illetve a Kádár Jánoshoz intézendő levél. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. - 4-75.

nem ugy kéne azt megcsinálni, hogy nem gondolkodunk tovább, de ugy, hogy addig legalább érvényes legyen és ha lehet még utána is. Felvetődött az is hogy kétfordulós legyen ez a pártértekezlet. Azt javasolja, hogy ne zárjuk le határozottan ennek a formáját, tudniillik bármilyen nagy megye is vagyunk, mégis azt kell mondani, hogy ehhez kicsi a fejünk, ehhez mérlegelni kell sok mást is. Számára rendkivül érdekes különbség az, és kellemes meglepetés más megyei pártértekezletekhez képest amelyekről közvetett és részben közvetlen hirei is vannak, ebben a pártbizottságban mintha nagyobb lenne a tolerancia a másféleség iránt. Ide érti még a felsőbb hatóságokat is. Ahhoz képest kisebb a düh, hozzáteszi a vakméreg, mint amit esetenként más megyében akár a legutóbbi hetekben tapasztalni lehetett. Nem tudja mással magyarázni azt a jelenséget, hogy összejönnek, jó nagyokat mondanak az országos politikáról, de kizárólag a követelmények szintén, semmit nem mondanak a saját dolgaikról és utána a régieket elzavarják, az ujakat pedig összerendeznek. Ez több megyében lezajlott. Tanulságos tehát az ami a pártban lezajlik, keressük önmagunkat, ahogy erről a vitában is szó esett. Ehhez képest azt gondolja, hogy ma a megyei pártértekezlet funkciói tisztázódtak. Hogy ez mikor lesz, értelemszerűen az országosból következik. De biztos, hogy nekünk a megyei választási munkához szükséges megyei regionális tennivalókat, tudni valókat,akaratokat kell összerendezni, kifejezésre juttatni. Az is világos, hogy nekünk is foglalkoznunk kell a működési szabályzattal, azzal, amivel majd az országos foglalkozik, és az is világos,hogy ebben a folyamatban épiteni kell a városi, községi pártszervezetekre, és külön-külön is a párttagokra. Tehát fontosnak tartja azokat a megjegyzéseket, amelyek saját munkánk további demokratizálására irányulnak. Itt tér ki a demokratikus-centralizmus kérdésére. Többen nem érzékelték azt a talán első pillantásra kis különbséget, ami a többségi akaratképzés és a centralizmus fogalma között van. Pedig ez lényeges különbség. Arról van szó, hogy a párt politikája többségi akarat révén alakuljon ki. És ez nem azonosan fedi azt a fogalmat, hogy a pártnak rendnek is kell lenni és szükség van irányitásra is. Fontosabb itt és most a többségi akaratképzést hangsúlyozni az ehhez szükséges politikai formációkat, működési szabályokat megtalálni, ide értendő pl. a választmány fogalma, és azt is megjegyzi, a városi pártbizottságok ezt vagy megkapják ma, vagy már megkapják képviselőik azt a vitaanyagot, amely tartalmazza a párt reform egyik változatát, többek között a választmány elgondolását, a lényeges különbséget ahhoz képest ami most van, amellett,hogy a választmány fogalmát a pártbizottság fogalmát alkalmazzuk