MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. január 29.
2/221. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-170. • 1988. január 29. - Napirend: - 4. Tájékoztató a Monori Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottságon folytatott pártvizsgálat tapasztalatairól. - - Tájékoztató. 63-85.
Szeretném azonban hangsúlyozni,[ mert meggyőződtünk róla , hogy a munkarendben lévő fogyatékosságok döntő többsége nem dr. Szászik Károly idejében alakult ki. S tekintettel arra, hogy 1982-ben dr. Szászik Károly elvtárs kellő pártmunkás tapasztalat nélkül, /ahogy a vizsgálat során megfogalmazták: "rutintalanul" került a funkciójába, teíszeft csak 197-7 óta volt párttag, egy óv óta vógroha-jtó bizottsóe^t^// ine^sTeníefioen épitett a korábbi tapasztalatokra, a kialakult gyakorlatra és az akkor már ott dolgozó, és munkájukat színvonalasan végző munkatársakra. Ez egyfajta belső megosztottságot is eredményezett. Nem Ismerte feli mi az, amivel szakítani kell, mi az, amit másként kell csinálni. S bár Szászik Károlyt a meghallgatottak döntő többsége alapvetően tehetséges,\jószándéku, többségében demokratikus módon irányító vezetőnek minősítette, mégis "hagyományozódtak" és tovább éltek bizonyos munkamódszerbeli problémák. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek egy része/kétségtelenül magyarázható azzal, hogy Szászik elvtárs kezdetben messzemenően támaszkodott a korábbi vezetés idejében kialakut gyakorlatra! De ja b eállítása óta közel 6 év telt el! S valamennyiünknek szóló tanulság, SJll|j^a^=geteifiBi(<uf<I ICr-ff 1 IIi 11 'Jji^J^" 1 nehezen érthető és magyarázható aaljPhiogy^^péídáur~a^^^^n^etésekétrfa monori emlékplakett kivételével/ ma sem viszik testület elé. Miközben volt egy Központi Bizottsági határozat a munkamódszerről, volt egy határozat a kádermunkáról, ^ ^^^ttc**^ amelynek feladatait a monori pártbizottságon is tárgyaltáíVfestüTeti ülésen. Ennek tükrében különösen elgondolkodtató, hogy senkinek nem tünt fel, hogy az elmúlt 5 évben több, mint 20 hatáskörben lévő elvtárs kapott kitüntetést testületi jóváhagyás nélkü. Ugy gondolom, joggal tehető fel ilyenkor a kérdés: Hol akkor a testület elvi-irányító, ellenőrző szerepe? Szeretném elmondani, hogy amikor a vizsgálat során feltettük ezt a kérdést a végrehajtó bizottság egyes tagjainak a világ legtermészetesebb módján egyfajta naivitással fogalmazták meg: "igy legalább meglepetést okozott, mert, ha tudják, nem okoz meglepetést".