MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

Az agrár felsőoktatás a felszabadulás előtt különböző egyetemek karain, illetve más felsőfokú képzésformákban történt. Az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemet 1945-ben alapította az ideiglenes kormány, budapesti székhellyel. A szűkös körülmények között működő Egyetem Gödöllőre költözése 1950-ben kezdődött meg. A több száz millió forintos beruházási program megvalósítása után, 1969 óta mondhatjuk, hogy a teljes intézménynek Gödöllő ad otthont. Az egyetem feladatai rendkívül sokrétűek. Ha három szóba akarjuk sűríteni a szerteágazó tevékenységet, az oktatás, a kutatás és a nemzetközi kapcsolatok ápolásának egymással kölcsönhatásban álló együtteséről szólhatunk. A hallgatók alapképzését a Mezőgazdaságtudományi Karon 1 intézet és 18 tanszék, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karon 2 intézet és 11 tanszék, a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolán 3 tanszék látja el. A képzési idő az egyetemi karokon 5 év, a főiskolai karon 3 év. Az egyetem gödöllői székhellyel 8500 hektáros tangazdasággal rendelkezik, amely azonban egyúttal önálló vállalati gazdálkodást folytató állami gazdaság. A hallgatók képzését emellett gyakorló gazdaságok, tanműhelyek, kísérleti terek, laboratóriumok, számítóközpont és egyéb oktatási célú létesítmények segítik. A szakmérnökképzés a népgazdasági igényeknek megfelelően a legkülönbözőbb szakokon folyik. így jelenleg vadgazdálkodási, mezőgazdasági, vízügyi, külgazdasági, mezőgazdasági vállalatgazdasági, mezőgazdasági genetikai, mezőgazdasági környezetvédelmi, növényvédelmi, szarvasmarha-tenyésztési és talajtani szakmérnökképzés folyik a Mezőgazdaságtudományi Karon. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karon az agrár gépjavító és alkatrészgyártó, az agrárgépész-gazdasági, a mezőgazdasági energiagazdálkodási, a mezőgazdasági gépesítési műszaki fejlesztő, a mezőgazdasági anyagmozgató, a kertészeti gépész, a mezőgazdasági terménykezelési és a mezőgazdasági vízgépész szakmérnöki szakokon szerezhetnek a végzett mérnökök speciális ismereteket. A tanárképzés mérnök-tanári, műszaki tanári és szakoktatói szakokon folyik a Tanárképző Intézet keretében, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakközépiskolások számára. A diploma után az ismeretek frissen tartását a különböző területek szakembereinek továbbképzése biztosítja. Az egyetemi doktori cím megszerzésére való felkészítés ugyancsak itt történik. Az egyetem oktató-nevelő tevékenysége mellett kiterjedt kutatómunkát is végez. Jelenleg egy ágazati és három intézményi programot, hét alprogramot és négy, a Tudománypolitikai Bizottság által kiírt pályázat alapján elnyert kutatási programot vezet egyetemünk. Továbbá 174 más intézmény által koordinált illetve irányított kutatási program kidolgozásában vesznek részt. A tananyag-fejlesztési (diszciplináris) témák száma 44. A gyakorlati élettől nem marad el az oktatás, ezt garantálja az évi közel 200 szerződéses munka is. Az állami kutatási feladatok (programok, alprogramok) közül meg kell említenünk az évelő pillangósok nemesítését és termesztését, a talajvédelem agronómiai módszereinek továbbfejlesztését, a húsmarha-tenyésztés, a májlúdtenyésztés fejlesztését szolgáló témákat, a vadgazdálkodás fejlesztését. A sugárzástechnika mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazásának vizsgálatát, a mezőgazdasági energiagazdálkodás és energotechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, a mezőgazdasági anyagmozgatás, építészeti és munkavédelmi kutatásokat. Az egyetem széles körű külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. A más országbeli társintézményekkel kötött szerződések nemcsak oktatóinkat segítik külföldi tanulmányutakhoz, hanem a hallgatóság túlnyomó többségének is lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy szakmai gyakorlatukat külföldön töltsék. Az egyetem rendszeres együttműködést folytat 6 szocialista ország 13 társintézményével. Ezek közül kiemelkedően jó kapcsolatot építettünk ki a Moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetemmel, ahol orosz szakfordító szakos hallgatóink 1-1 féléves részképzését és biztosítják. De együttműködésünk a többi szocialista társintézménynyel is hasonlóképpen eredményes. Tőkés országokban 1 NSZKbeli, 1 holland és 1 finn egyetemmel van rendszeres kapcsolatunk, míg a fejlődő országok társintézményei közül a közel-keleti kapcsolatokat ápoljuk a legintenzívebben. Köztük is említést érdemel az Alexandriai Egyetemmel kialakított tudományos együttműködés. Az oktatói-kutatói együttműködés fő formái: oktatás-módszertani tapasztalatcsere, közös tankönyvírás, kutatói témákban való együttműködés, közös publikációk és rendezvények, tankönyvek, tudományos kiadványok cseréje. Az egyetem oktatói, kutatói számos nemzetközi tudományos szervezetnek tagjai, tisztségviselői. E szervezetek rendezvényein rendszeresen részt vesznek és előadásokat tartanak. Az oktatók, kutatók nemzetközileg is elismert munkát végeznek a KGST koordinációs bizottságaiban és az ENSZ szakosított szervezeteiben, kiváltképp a FAOszervezetben.