MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont MÉM Műszaki Intézet A MÉM Műszaki Intézet, illetve jogelődei immár 115 éve segftik a magyar mezőgazdaság gépesí­tésének fejlesztését. Az 1869-ben megalapított Magyaróvári Gép­kísérleti Állomáson, majd az 1949-ben létrehozott Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetben elért eredmények teremtették meg a korszerű agrárgépek és gépesí­tési technológiák, módszerek el­terjesztésének hagyományait. Az utóbbi években a MÉM Műszaki Intézet jelentős eredmé­nyeket ért el. Különösen a kerté­szeti, szántóföldi és állattartási géprendszerek kialakításában és fejlesztésében, valamint a javí­tástechnológiai eljárások kidol­gozásában és elterjesztésében. Az intézet tevékenységi köre rendkívül széles, úgyszólván év­ről évre bővül. Mindenekelőtt meg kell említeni a gépek, be­GŰDŰLLÚ rendezések, technológiai gép­sorok vizsgálatát, tesztelését, biztonságtechnikai és munka­védelmi minősítését. Kiemelt teendőjük a géprendszerek, mű­szerek és automatikák tovább­fejlesztése és üzemi bevezetése. Mindezek mellett az intézetnek jelentős szerepe van a számítás­technika mezőgazdasági alkal­mazásában, az energiaracionali­zálásban, valamint a szakmai is­meretterjesztésben. Az elmúlt időszak energia­krízise a MÉM Műszaki Intézeté­nek is újszerű feladatokat jelen­tett. Hiszen az energiatakarékos technológiai megoldások iránt rendkívül nagy a szakma érdeklő­dése. A nap- és szélenergia,a bio­gáz, valamint az alternatív hajtó­anyagok alkalmazásában elért fejlesztési eredmények javíthat­ják mezőgazdaságunk energia­mérlegét. Hasonló célt szolgálnak a szántóföldi melléktermékek, szőlő- és gyümölcsfa-nyesedék fűtőanyagkénti hasznosítására irányuló törekvések. A felsorol­tak azonban csupán példázzák a MÉM Műszaki Intézet érőfeszí­téseit az energiatakarékosság te­rén. Az intézet több mint egy év­százados hagyományainak meg­felelően fontos bázisa a mező­gazdaság műszaki haladásának. Az Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóközpont Magyar­ország legnagyobb állattenyész­téssel, takarmányozással és az állattartás módszereivel foglal­kozó tudományos intézménye. A kutatóközpont tevékenysége a hal kivételével, valamennyi gazdasági haszonállat termelési színvonalának emelésével kap­csolatos kutatási területre ki­terjed. Igy felöleli a tenyésztés­sel, szaporodásbiológiával, öko­lógiával, etológiával, emésztés­fiziológiával, takarmányvizsgá­lattal, takarmányreceptúrákkal, takarmánytartósítással, az állat­tartás módszereivel, gazdaságos­ságával kapcsolatos kutatásokat. A kutatás mellett feladatai közé tartozik az ország állattenyész­tési kutatásainak koordinálása, a hazai tudományos intézmények nemzetközi kapcsolatainak szer­vezése, eredményeinek gyakor­lati terjesztése és az országos irányítószervek megbízása alap­ján az állattenyésztési ágazat fej­lesztésére vonatkozó koncepciók kidolgozása, illetve véleménye­zése. Az ÁTK eredményeit jól tük­rözi az ország állattenyésztésé­ben bekövetkezett gyors fejlő­dés. Az elmúlt időszakban né­hány különösen figyelemreméltó szakmai sikert értek el. Ezek közül érdemes felidézni néhányat. A szarvasmarha-kutatások ke­retében „született meg" a Hun­garofriz fajtakonstrukció, mely nagyban hozzájárult az ország tejtermelésének világszinten is jelentős mértékű növeléséhez. A szarvasmarhahús-termelés te­rületén több fajtakonstrukció és hizlalási technológia került ki­alakításra az elmúlt időszakban. Ezek közül legjelentősebb a nagy tömegű melléktermékre (répa­szelet) alapozott, már országosan terjedő marhahizlalási techno­lógia. A juhkutatások egyik legjelen­tősebb eredménye a J-ÁKI hús­hibrid (7 elles átlagában 170% feletti szaporulat; 280 g napi testtömeggyarapodás; átlago­san 4 kg B finomságú, 50% körüli rendementü gyapjú) elő­állítása. Az intézetben dolgozták ki az országosan alkalmazott expressz pecsenyebárány-hizla­lás nagyüzemi technológiáját. A sertéskutatások keretében állították elő a Hungahib 39-es és 50-es hibridsertést, melyet jelenleg két sertéshústermelési rendszer forgalmaz milliós nagy­ságrendben az országban. A nyúltenyésztési kutatások során kialakították a Fehér­Gyöngy-hibridet, amely a vilá­gon az első nyúlhibridek közé tartozik. Ezzel megalapozták az ország húsnyúltenyésztésének látványos fejlődését. Jelenleg a kutatóközpont fő feladata, a nagy tömegben kép­ződő mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek gazdaságos felhasználási technológiájának kidolgozása és alkalmazása az állattartásban, a takarmánytermő­terület és a takarmányimport csökkentése érdekében. Az alap­kutatások területén (szaporodás­biológia, genetika stb.) új bio­technikai módszerek kialakításán munkálkodnak, melyek alkalma­zásávalállattenyésztésünkben je­lentős minőségi javulás várható.

Next

/
Thumbnails
Contents