MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

szetett, hogy műszaki, biológiai, közgazdasági és még sorolhat­nám azokat az ágazatokat, melyek ismereteit integrálni kell a meg­oldásuk során. A polihisztorok kora lejárt. Csak megfelelő szak­irányú képzettséggel rendelkezők együttműködése vezethet ered­ményre. Tudom, hogy ezt már előttem sokan megállapították, de a gyakorlatban naponta talál­juk szembe magunkat az ezzel ellentétes példákkal. - Milyen feladatok megoldá­sára vállalkozhatnak a város agrárintézményeiben dolgozó fiatalok, az általuk alkotott munkacsoportok ? - A fiatal szakemberek munká­juk során elsajátítják azokat tapasztalatokat, amelyeket az idő­sebb kollégák átadnak nekik, vagy amelyeket ellesnek tőlük. A folyamat azonban a gyakorlat­ban nem megy könnyen és egy­szerűen. A kicsinyesség, a szak­mai féltékenység nem ritka jelen­ség. Ezért - egyebek mellett ­arra is törekszünk, hogy meg­teremtsük a szakmai publikálási lehetőséget. A KISZ KB célként jelölte meg a kedvezőtlen adottságú mező­gazdasági egységek segítését. A városban megfelelő előkészí­téssel létrehozhatók olyan intéz­ményközi munkacsoportok a fia­talokból, amelyek sokat tehetnek a megvalósításért. A nyereség többszörös. Egyfelől a fiatal olyan szakmai kapcsolatokat ala­kit ki, amely az átfogóbb látás­mód kifejlődése mellett (amely­nek a jelenlegi rendszer nem kedvez) megteremti a későbbi együttműködés alapjait. Másfelől szakmailag még jobban kibon­takozhat, az önmegvalósításhoz még nagyobb lehetőségei lesz­nek. És nyer az ifjú szakember azzal is, hogy a munkájáért ka­pott anyagi elismerés az egzisz­tenciateremtéshez segítséget nyújt. Az utóbbi két dolog szo­rosan összefügg egymással, ugyanis a fiatalok többsége ha­talmas energiákkal rendelkezik. De mert általában hasonló korú nem értelmiségi társaihoz képest hátrányos helyzetben van az anyagi javakért folyó küzdelem­ben a szakmai kibontakozás he­lyett a családalapítás, a család­fenntartás feltételeinek megte­remtése alkotó energiájának je­lentős részét elvonja. - A gazdasági élet kulcskér­dése a rugalmasság, az alkalmaz­kodóképesség. Milyen szervezeti megoldásokkal lehetséges meg­őrizni ezt? - Az egyik garancia, hogy a szervezet nem hitbizomány. Vi­szonylag rövid ez az életkori szakasz, így nincs idő arra, hogy emberek mechanizmusokat ala­kítsanak ki. A fiatalabb és am­biciózusabb nemzedéknek ment­hetetlenül el kell sodornia a meghatározó pozíciókból azo­kat, akik rugalmasságukat el­veszítve merevvé, bürokratikussá válnak. A másik garancia egy me­nedzser típusú vezetés, amely a feladatát abban látja, hogy a fiatal szakemberek számára meg­teremti a körülményeket az al­kotó-termelő munkához, meg­szervezi a feladatokra vagy a fel­adattípusokra orientált alkotó­csoportokat, együttműködik az intézményekben tevékenykedő vgm-ekkel, gt-kel, mozgósítja a FAT és FMKT szervezeteket. Ez a vezetés szerves része mind az ifjúsági mozgalomnak, mind pedig a vállalati ifjú szakemberek­nek, mert azokból az aktivisták­ból alakul ki, akik a vállalati, intézményi szervezetekben dol­goznak, oktatnak, kutatnak. — A reményeink már ismertek. Mi/ven eredményeket várhatunk? - Elsősorban népgazdasági szinten megjelenő eredmény lehet számottevő, hisz a tudományos munka hatékonyabb formája va­lósul meg, de nem elhanyagol­ható a közvetett társadalom­politikai eredmény sem, ami a fiatalok jövedelmében jelent­kezik. A fiatalok külön kereseti lehetőséghez jutnak. Sokszor el­hangzik, hogy a mai fiatal értel­miség anyagi és erkölcsi elisme­rése nem megfelelő. Ebből a szempontból az első mindenkép­pen égető, hiszen mint kezdő | szakember a friss diplomájával kevesebb fizetést kap, mintha azzal a szakmával helyezkedne el, amelyet középiskolai tanulmá­nyai során megszerzett. Ez idő tájt kell a családalapítás feltételeit is megteremteni, amihez nem kevés pénz kell. Hiszen ha a lakáselosztás rendszerét igazsá­gosnak tételezzük fel, akkor sem olcsó saját'otthonhoz jutni. Még az anyagi elismerésnél maradva: az elosztási viszonyok az intézményeken belül sok feu­dális vonást tartalmaznak. A munka elvégzése gyakran a | fiatalokra hárul, ugyanakkor a díjazás alapja nem ritkán a rang, a „név". Természetesen ez alól van kivétel, de sajnos nem gya­kori. A másik fontos eredmény a tudományos szellemi élet fel­pezsdülése, az eszmecsere, a vita, amely előbbre viszi a gon­dolkodást, a problémaorientált kutatás-fejlesztést. Ehhez kap­csolódva a város jó lehetősége­ket nyújt az agrárértelmiség kul­turális életének kiterjesztésére. Végül, de korántsem utolsó­sorban, ez a munka felkészülési lehetőséget biztosit a fiataloknak a később rájuk váró vezetési, szervezesifeladatok megoldására. Nem kétséges ugyanis, hogy az agrárintézményekben egyre több vezetői helyet kell átvennie a fiatalabb generációnak. Ezekre a posztokra csak tudatos felké­szüléssel válik alkalmassá az ember. Ennek kibontakoztatásá­ban a jó kádermunka nélkülözhe­tetlen. Elemei: a tervszerűség, a tudatos előrelátás, a felelősség és a korrektség.

Next

/
Thumbnails
Contents