MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

.Nagyobb lehetőséget kell kapniuk a fiataloknak" Adottságok - eredmények Gödöllő - a hajdani „koronagyémánt" - ma dinamikusan fejlődő város. A múlt században természeti szépségei juttatták kiemelkedő szerephez, mint királyi üdülőhelyet. Ma az agrárintézmények határozzák meg a város sajátos arculatát. Az Agrártudományi Egyetemen, a MÉM Műszaki Intézetében, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központban csaknem kilencszáz tudományos szakember munkálkodik megfelelő személyi és technikai háttérrel, valamint széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal. A tárca kutató, fejlesztő elméinek harmada Gödöllőn tevékenykedik, ök koordinálják a mezőgazdaság kutatási programjainak egynegyedét, nevük fémjelzi a szakterületen megjelenő cikkek és könyvek felét. A gödöllői tudományos műhelyekből minden évben kilenc-tíz találmány kerül szabadalmaztatásra. E három intézmény munkatársai mintegy 1500 előadást és 25 bemutatót tartanak. Bár a statisztikával, a tudományos munka aligha jellemezhető, a kiragadott példák mégis érzékeltetik a szellemi és anyagi erőforrások koncentráltságát. A három tudományos intézmény mellett további hét vállalat, intézet kötődik a városhoz, melynek termelői, speciális szolgáltatási és hatósági feladatokat látnak el Pest megyében és néhány szak kérdésben más régiókban is. A MÉM 1978-ban hozott határozata nyomán a közös célok a korábbinál hatékonyabban valósíthatók meg. Az agrárközpont intézményei jó úton haladnak a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában, és néhány területen figyelemre méltó, konkrét eredményeket mondhatnak magukénak. A tetszőlegesen összeállítható szakmai teamek amellett, hogy gazdaságosak növelik a vállalkozások komplexitását. Természetesen a valós és vélt érdekellentétek, a jogi szabályozottság hiányosságai sok területen még gátjai a kívánt fejlődésnek. Az elmúlt évek központi intézkedéseinek hatására javult a tudomány és a gyakorlat kapcsolata az intézmények nyitottabbá váltak. A kölcsönös érdekeltség a kutató-fejlesztő munkában gazdasági társulások sorát teremtette meg. Kibővültek a szerződéses kapcsolatok, korszerűbb lett a kutatásirányltás rendszere, megnövekedett a szakemberek anyagi érdekeltsége. Új vonás napjainkban, hogy egymást követve alakulnak meg a gazdasági munkaközösségek. - lehetőségek A kétségtelen sikerek ellenére a megtevő kivételes lehetőségek kihasználásának még komoly tartalékai vannak. Már csak azért is, mert az intézmények tudományos szakembereinek mintegy 30 százaléka, dolgozóinak fele harmincöt év alatti. Ezek a nagyságrendek jelzik, hogy az Agrárközpontban különös figyelmet kell fordítani az ifjú generáció szakmai kibontakozására. Meg kell keresni azokat az eszközöket és lehetőségeket - gazdálkodási és szervezeti téren egyaránt-, melyekkel megszüntethetők tehetségük érvényesítésének gátjait, és egzisztenciális gondjaik oly mértékben enyhíthetők, hogy ambícióikat teljes mértékben a munkájuknak szentelhessék. Ebben felelőssége és feladata van a központi irányításnak, a helyi vezetőknek és az ifjúsági szövetségnek is. A városi KISZ-tagság 69 százaléka az agrárintézményekben tevékenykedő fiatalokból adódik. Gödöllői sajátosság, hogy a KISZ-tágok több mint fele felsőfokú végzettségű, illetve egyetemi tanulmányokat folytat. A mintegy ezer főt tömörítő 23 agrárintézményi KlSZ-alapszervezetnek politikai felelőssége e réteg aktivizálása, és olyan munkaformák kialakítása, melyek az agrárcentrumnak szánt népgazdasági feladatok végrehajtásáraserkenthetnek. Ezt képviseli a városi pártbizottság támogatásával a városi KISZ-bizottság is. Célunk, hogy megerősödjön a városban az FMKT-FAT-mozgalom és új lendületet vegyen az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer. A jelenleginél nagyobb lehetőséget kell kapniuk a fiataloknak, összetett kutató -fej lesztö tea m - ek létrehozására. A KlSZ-szervezeteknek - is olyan koordinációra kell törekedniük, mellyel szorosabbra fűzhetők a szálak az egyetemi hallgatók és a gyakorlati szakemberek között. Ezzel is segítve a tudományos diákköri tevékenységet, a diplomatervek témaválasztását és kidolgozását, végzés után pedig a munkahelyi beilleszkedést. Komoly lehetőséget látunk arra, hogy az Alkotó Ifjúság Egyesülés agrárjellegű témáinál a gödöllői fiatalokszakértőként, az országos pályázatok meghirdetésekortanácsadóként, avagy szervezői, bíráló minőségben munkálkodjanak. Az elmúlt év eredményeit fémjelzi, hogy öt országos és kettő nemzetközi rendezvényre került sor a KISZ égisze alatt. Megítélésünk szerint a Gödöllői Agrárközpont minőségi fejlődése elképzelhetetlen a fiatalok lendületes tenniakarásának, alkotó kedvének kihasználása nélkül. Dr. ZSIGA LÁSZLÓ „A polihisztorok kora lejárt" Lépéselőnyben a fiatalok A magyar mezőgazdaság termelési eredményei nemzetközileg is elismertek. Az eredmények megőrzéséhez és a további fejlődéshez szükség van a folytonos megújulásra, a lappangó szellemi tartalékok feltárására, mobilizálására és gyakorlati hasznosítására. Ebben a sokrétű-sokszínű folyamatban nagy szerepük van a fiataloknak is. Kihasználva a bennük rejlő tenniakarást, erőt, olyan helyzetet kell teremteni, amely minél több dolgozni, alkotni kész fiatalnak nyújt lehetőséget ötleteinek megvalósítására. Mit tud tenni ezért a Gödöllői Agrárközpont, hogyan tud a KISZ-szervezet kapcsolódni a célkitűzéssekhez, segítve azok megvalósítását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Husti István egyetemi docenssel, a KISZ KB tagjával, aki már a terv megszületésénél is bábáskodott, minta KISZ Megyei Bizottságának akkori első titkára. - Gödöllőn néhány évvel ezelőtt elkezdték az Agrárközpont tervszerű kialakítását. Melyek azok a feltételek, amelyek lehetővé, és azok az okok, amelyek szükségessé teszik ezt? - A Gödöllői Agrárcentrum gondolata nem újkeletű. Már Móricz Zsigmond a maga idején ennek az eszmének volt a híve, az akkori község kedvező adottságai miatt. Az utóbbi években tudatos politika eredményeként egy olyan mezőgazdasági oktatási-kutatóintézeti-termelőüzemi koncentráció jött létre, amely megfelelő alapot biztosít a gondolat gyakorlati megvalósításához. A KISZ felismerte, hogy ezen feladatok megvalósításában jelentős feladatokat kell magára vállalnia. Most, fiatal korban kell kialakítani azokat az egészséges kapcsolatokat, együtt-dolgozási formákat, amelyek a későbbiekben alapot adnak arra, hogy egymás gondjait, munkáját ismerve, a mainál eredményesebben oldhassuk meg közös feladatainkat. Ehhez a KISZ sajátos eszközeivel, kezdeményező, aktivizáló szerepet vállalhat. A felismerés része az is, hogy a fiatal értelmiségiekben szunnyadó energiák felszabadításához megfelelő feladatokat kell adni számukra, és ehhez megfelelő szervezeti kereteket. A KISZ KB gazdaságpolitikai programja, úgy tűnik, bázist ad törekvéseinkhez. - Említette az együttműködés kialakításának igényét a fiatal szakemberek között. Miért szükséges ez? - Az intézmények közötti információs kapcsolatok gyakran formálisak. Nem ritka az, hogy azonos vagy hasonló témával úgy foglalkoznak két intézményben, hogy egymás tevékenységét felszínesen ismerik. Mindez népgazdasági szinten rengeteg energiát - anyagit és szellemit is feleslegesen fogyaszt el. Ezek más feladatoknál hasznosíthatóak lennének, arról nem is szólva, hogy egymás eredményeinek ismerete nagyobb lendületet adhatna a kiemelt teendők elvégzéséhez. Az információcsere mellett az együttdolgozás új - formáit is ki kell alakítani, biztosítani kell intézményközi szakmai team-ek megalakulásának feltételeit, szabályozórendszerét. A mezőgazdaságban jelentkező feladatok zöme olyan ösz-