MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1978-ban határozatot hozott a Gödöllői Agrárközpont fejlesztésére, és kijelölte az ebben közreműködő intézmények körét. A határozat megállapította, hogy a városban és körzetében működő intézményeknek közös tudományos, termelésfejlesztési és oktatási feladatai vannak. Megfelelő szervezeti, gazdasági és információs kapcsolatok kialakitásával segíthetik egymás munkáját - ezzel az ágazat feladatainak eredményesebb megoldását. Az együttműködési területeket az intézmények vezetőiből álló koordináló bizottságnak kell feltárnia. Ez a testület 1980-ban- MÉM-jóváhagyással - elkészítette az 1981-85re vonatkozó középtávú feladattervet, ami a hosszútávú fejlesztési koncepcióba szervesen beleilleszkedik. A program elsősorban a kutatási-oktatási tevékenység összehangolására irányul, de kiterjed közművelődési és városfejlesztési célokra is. Az Agrárközpont munkájának tényleges alapját az évente elfogadott feladattervek teremtik meg. Megvalósul-e Móricz Zsigmond elképzelése? „Gödöllőt ismertebbé, hasznosabbá elsősorban a mezőgazdasági kutatás, fejlesztés, szakemberképzés teheti" a házigazda szemével Gödöllő természeti adottságai, földrajzi fekvése alapján alkalmas arra, hogy a magyar mezőgazdaságban központi szerepet töltsön be. Ez a gondolat 1919-ben fogalmazódott meg először, s „életképességét" bizonyítja, hogy hatvan év próbáját kiállva is igaz. Az agrárközpont azóta nagyívű elképzelésből - valósággá lett. Városunk - tudatos, tervszerű fejlesztés eredményeként az ország egyik agrártudományi bázisa. Az itt működő intézmények élvezik s jórészt ki is használják a település kedvező adottságait: parkjait, tágas tereit, jó levegőjét, s főként: a fővároshoz való közelségét, tömegközlekedési lehetőségeit. Az elsőként Gödöllőre települő agrárintézmény, az Agrártudományi Egyetem nemzetközi hírű oktató-nevelő munkája, kutatási eredményei, szakemberei révén városunk hírét is széthordta a világban. Az őt követő intézmények a mezőgazdaság gépesítésében, az állattenyésztésben, a takarmánytermesztésben, az erdészeti kutatásokban értek el az országhatáron túl is ismert eredményeket. Ma is úgy látjuk, hogy Gödöllőt ismertebbé, hasznosabbá, az ország, a világ számára többé, elsősorban a mezőgazdasági kutatás, fejlesztés, szakemberképzés teheti. Joggal vetődik fel a kérdés, a felsorolt adottságain, lehetőségein túl ad-e még valamit a város az itt működő intézményeknek? Bár anyagi lehetőségeink nem kivételesek, mégis úgy gondoljuk, hogy a lakáshoz jutás feltételeiben az átlagosnál kedvezőbb alkalmat nyújtunk a városban letelepedni szándékozóknak. Elgondolásaink között szerepel, hogy garzonlakásokkal, félkész lakások építésével a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőknek is elérhetővé tegyük a gödöllői települést. Szándékunk, hogy javítjuk az állami telekkínálatot a családi házak építésére vállalkozók számára. Mindezt úgy tesszük, hogy folytatjuk a lakótelepi lakásépítkezést. A VI. ötéves tervciklusban - tehát 1985-ig - mintegy 800 lakótelepi lakás épül fel a városban, melyeket döntően OTP-lakásként értékesítünk. Törekvésünk, hogy a művelődési feltételeket hozzáigazítsuk az itt dolgozó, élő agrárértelmiség igényeihez. Az 1981 -ben átadott Művelődési Központ programjai már most is sok mezőgazdasági szakembert vonzanak. A központot naponta átlagosan mintegy háromszázan látogatják, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot. A rendezvények szakmai híre kezdettől túllépte a szűkebb környezet, de a megye határát is. Lehetne még sorolni, mit ad a város az itt működő intézményeknek, dolgozóiknak. De talán érdemesebb beszélni arról, hogy mi az, amit ma még nem tud adni, vagy amit nyújt, de nem megfelelő színvonalon. Első helyen kell említenem a telefonellátás gondjait. Amennyire tudatos volt a kutató, fejlesztő intézeteknek a városba telepítése, annyira érthetetlen a telefonellátás elmaradottsága: mintha tréfából elfordították volna a megye térképét, amikor a telefonfejlesztések napirendre kerültek. Ma már biztatóak a kilátások. 1984-ben 2000 állomásos crossbar központ kerül ideiglenes telepítésre. Ez a legégetőbb gondjainkat enyhíti. 1986-1987-re pedig - az új posta üzembe helyezését várjuk ekkorra - remélhetően megszűnik a ma még kellemetlen telefonínség. Esetünkben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés. A nemzetközi távhívórendszerbe kapcsolt hálózat például alkalmas arra, hogy információkat közvetítsen az ország vagy más országok nemzetközi számítógépes adattárai, feldolgozói és a városi kutató, fejlesztő intézetek között. A Szófiában, Wageningben, Kijevben vagy éppen Floridában „született" és komputerben rögzített kutatási eredmények néhány másodperc alatt megjelenhetnek a városba telepitett perifériák képernyőjén ... További részletezés nélkül csak felsorolás jelleggel utalok arra, milyen adósságunk van még az Agrárközpont, de a város minden lakójával, dolgozójával szemben. Bővítenünk kell a város középfokú képzési lehetőségeit. Javítani kívánjuk a kereskedelmi ellátást, a vendéglátást. Rendbe kell tennünk a város meglevő, értékes műemlékeit, s célunk, hogy Gödöllő vonzó legyen az idegenforgalom számára is. Hisszük, hogy városunk ezen az úton lehet jobb- életkörülményekben, ' munkafeltételekben többet nyújtó centruma a magyar mezőgazdaságnak. S reméljük, hogy ez, csakúgy, mint eddig, kedvezően visszahat Gödöllő fejlődésére. HERCZENIK GYULA az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára