MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

• Valóra válnak-e a gödöllői remények? A Gödöllői Agrárközpont ügye a mezőgazdasági szakemberek körében élénk visszhangra talált. A megítélés korántsem egyszínű. Abban nincs vita, hogy az oktató-kutató bázis jövője nem lehet közömbös egyetlen agrárértelmiségi számára sem. Körinterjúnkban két kérdéssel kerestük fel azokat a vezető beosztású szakembereket, akiknek véleménye tükrözi az agrárközpont körüli helyzetet. Kérdéseink a következők voltak: 1. Hogyan ítéli meg az agrárközpont jelenét és távlati lehetőségeit? 2. Milyen perspektívájuk van a fiatal agrárszakembereknek Gödöllőn ? Dr. PAPÓCSI LÁSZLÓ, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes: - Gödöllőn, a tudatos intézménytelepítés következtében kivételes adottságokkal fölvértezett kutató-fejlesztő-oktató bázis jött létre. Szándékosan kerülöm a „központ" kifejezést, percig sem tagadva ezzel, hogy az a szellemi erő, ami Gödöllőn felhalmozódott, meghatározó jelentőségű a magyar mezőgazdaság fejlődése szempontjából. Meggyőződésem azonban, hogy a szó valódi értelmében centrummá válni, nem puszta elhatározáson, hanem kohézión múlik. Ez az intézményrendszer jó úton halad efelé, bár sok még a tennivaló. Nemrégiben egy, a fővárostól 250 kilométerre lévő intézmény vezetője mondta, hogy nekik szorosabbak a kapcsolataik a MÉM Műszaki Intézetével, mint jónéhány gödöllői társuknak. Ez a kritikus vélemény sommázza, hogy milyen irányba kell előrelépni. Ahhoz, hogy érdemileg szellemi központról beszéljünk, múlhatatlanul szükséges az ottani intézmények közti egymásrautaltság felismerése és igénye. Igaz ez az oktató-kutató szervezetekre éppúgy, mint arra, hogy a városban munkálkodó agrárszakemberek a magánéletben is egymásra találjanak. A város, mely otthont ad a komplexumnak, rendkívül sajátos helyzetben van. Nincs tradicionális agrármúltja. Ugyanakkor különleges kettősség adódik abból, hogy Pest lábánál található. Egyfelől „alvóváros", a soksok ingázó gödöllői miatt. Másfelől viszont „dolgozó város", azaz - különösen a kvalifikált szakembergárdából szép számmal „csak" munkahelyüknek tekintik Gödöllőt, mert a fővárosban laknak. Ilyen körülmények közepette nem könnyű feladat a sokat emlegetett „gödöllői arculat" kialakítása. Ezt a sajátos arculatot semmiképp sem lehet megteremteni adminisztratív eszközökkel. Sőt, én a gazdasági kényszer közösségalakító erejében sem hiszek. Sokkal inkább a felismerésben, amit türelmes támogatással legfeljebb segíteni lehet. A tárca nem szándékozik „kiéheztetni" az intézményeket, hogy ily módon egymás felé terelje őket. Ismert a gödöllőiek sokszor emlegetett gondja, miszerint a gazdasági szabályozók különbözősége nehezíti az együttműködést. Szerintem a szabályozóbeli változtatást meg kell előznie az integrálódásnak. A vállalatszerűséget előbb meg kell élni, s csak ezt követhetik az adminisztratív intézkedések. Gödöllő kedvezményezettsége helyzetében, adottságaiban van, amit hatékony kooperációval ki is használhat. A mikéntre talán elegendő egyetlen példa. A VII. ötéves tervidőszakban a kutatások-fejlesztések „megrendelése" pályázat útján lesz elnyerhető. Az ilyen versengésben bizonyára helyzeti előnyben lesznek, akik összefognak. - Elöljáróban annyit: én a fiatalok pártján állok. Az agrárközpont intézményeiben sajátos a helyzet, mert néhány éven belül az ifjabb generációnak át kell vennie a stafétabotot. Véleményem szerint sok esetben ehhez nem kell megvárni a biológiai rend szerinti váltást. Ehhez azonban nagyobb aktivitásra lenne szükség a fiatalok részéről. A természetes elégedetlenség mellett ugyanis - s ez már korántsem csupán gödöllői „betegség" - léptennyomon találkozom a teljesítmény visszatartásával. Pedig nem kellene mindent készen várni. Több virtuális erő van a fiatalokban, mint amennyivel valójában élnek. Ugyanakkor biztató, és szimpatikus vonás, hogy a gödöllői ifjú agrászakemberek tenni akarnak, közelebb férkőzni a feladatokhoz. Ez a felhajtó erő remélhetően a legjobbakat kimozdítja a várakozó álláspontról. BALOGH LÁSZLÓ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának titkára: - Az agrárcentrum nem tekinthető csupán a mezőgazdasági intézmények együttesének. Többről van szó: Gödöllő jelene, és jövője összefonódik a városnak az agrárfejlődésben betöltött szerepével. Pest megye nyolc városa a hatvanas évek vége óta biztatóan fejlődik. Közülük az egyik legdinamikusabban gyarapodó, Gödöllő. Nem véletlenül, hiszen a tervek készítésekor, komoly súllyal esik latba, hogy itt található a hazai agrár szellemi élet jelentős bázisa. Időről időre hallani olyan vitát, hogy a megyénkre vagy az egész országra kiterjed-e az Agrárközpont hatása? Szerintem joggal várja az ember a tűztől azt, hogy saját környezetében meleget árasszon. Ez azonban még nem zárja ki, hogy a szellemi kisugárzás országosan, sőt határainkon túl is érzékelhető. A mi célunk és feladatunk, hogy az intézmények közti együttműködést a politika eszközeivel elősegítsük. Gödöllőn sok szubjektív akadályt kell még leküzdeni, a teljes összhang érdekében. Hozzá kell járulnia az intézményi korlátokat átlépő csapatmunka kialakításához. Első lépésként arra kell törekedni, hogy a gödöllői szakemberek ismerjék meg egymást, és őszintén érdeklődjenek egymás tevékenysége iránt. Ezt ma már jól szolgálják a Gödöllői Tudományos Napok, jelezve, hogy van mód a szemléletbeli áttörésre. Az agrárcentrum magáénak mondhat figyelemre méltó eredményeket. Ilyen például az a törekvés, hogy a tudomány és a gyakorlat közelebb kerüljön egymáshoz. A Dunavarsányi Petőfi, az Albertirsai Micsurin és a Vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz-ek-a szoros kapcsolat jóvoltából - máris az élvonalbeli tudományos eredményeket hasznosítják a napi munkájuk során. Fontosnak tartom azt is, hogy a gazdaságpolitikai célokat megismertessük az oktatókkal, kutatókkal. Nyitottságukat jelzi, hogy kutatásaik nagy része kapcsolódik már az energiagazdálkodás fejlesztéséhez. A város fejlődése, az ott dolgozók jó közérzete alapfeltétele annak, hogy az agrárközpont betöltse hivatását. Az utóbbi években kultúrcentrum, sportkombinát, jól ellátott bolthálózat „született meg" Gödöllőn. Idén átadják a crossbar telefonközpontot. A legnagyobb gond természetesen, mint sokhelyütt az országban, a lakáshelyzet. Sajnos a városban viszonylag csekély az állami lakásvagyon, örvendetes, hogy az intézmények