MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. május 11.

2/198. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-71. • 1984. május 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1984. április 17-ei üléséről. - - Szóbeli beszámoló. (A nemzetközi kérdésekről.) 7-35.

A központi akarat érvényesítését a terv és a szabályozás eszközeivel is megfelelően biztosítani lehet,az ellenőrzés pedig a törvényességi és szakhatósági felügyelet révén is ellátható. Nem látszik tehát szükségesnek független szakértők bekapcsolása a vállalati tanácsba. Ezt gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. H a a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és az ipari szövetkezetekre rá mertük bízni a tulajdon feletti rendelkezési, valamint a vezetők feletti munkáltatói jogokat, s ez nem okoz problémát, akkor joggal bízhatunk abban is, hogy az állami vállalatok vezetői és a munkások szintén felelősen, a megnövekvő önállósággal jól élve fogják ellátni a vállalatvezetéssel kapcsolatos feladataikat. Felvetődött az a kérdés is, hogy az új vállalatvezetési formák alkalmazása érinti-e a tulajdonviszonyokat? A válasz az eddig elmondottakból is világos: nem érinti. Ezzel a lépéssel nem a tulajdont osztjuk fel, hanem a tulajdon fölötti rendelkezési jogok egy részét, illetve a munkáltatói jogokat ruházzuk át ezeknek a szerveknek a hatáskörébe. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos okfejtésben az említetteken túl még számos, fontos kérdésről szó esett. Ezekből a következőket emelném ki: - A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése kapcsán alapvető követelmény, hogy a társadalmi tulajdon és a magántulajdon aránya általában ne változzék. A szocializmus építésének folyamata azt igazolja, hogy egy egész történelmi korszakban a két szocialista tulajdon, az állami és a szövetkezeti tulajdon jól megfér egymás mellett, s egymás előremutató, s használható tapasztalatait kölcsönösen hasznosítják. Mindkettő fejlődésének segítése, együttműködésük és kapcsolatrendszerük ösztönzése hosszútávon az össznépi kommunista tulajdon kifejlődéséhez vezethet. A kisüzemi, kisegítő gazdálkodás fejlesztése révén létrejött szervezetek túlnyomó többsége, így a kisvállalatok, a kisszövetkezetek^ vállalati gazdasági munkaközösségek, a különféle szövetkezeti szakcsoportok, a termelő és kiskereskedelmi vállalatok szer2 (o