MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. május 11.

2/198. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-71. • 1984. május 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1984. április 17-ei üléséről. - - Szóbeli beszámoló. (A nemzetközi kérdésekről.) 7-35.

alapon vagy bérleti formában működő részlegei is a társadalmi tulajdon alapján működnek. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésénél a fő célkitűzés az, hogy a vállalati önállóság növelésével összhangban erősödjék a vállalatok és egyének érdekeltsége a nagyobb teljesít menyek elérésében. Ehhez el kell hárítani a mai szabályozásnak a valóságos értékeket torzító, a teljesítményt korlátozó hatásait. Ebben, a maga helyén fel kell használni a szabályozott piaci mechanizmusokat, a gazdálkodók közötti versenyt is. Változatlan az a törekvés, hogy az árak alapja a társadalmilag szükséges ráfordítás legyen. Olyan párpolitikai gyakorlatot kell kialakítani, amely kizárja a hanyag munka, a felelőtlen gazdálkodás, a veszteségek árba való beépítését. Ezért a tevékenységek egy részénél a nemzetközi értékítéletnek megfelelő belföldi termelői árakat kell érvényesíteni. A tevékenységek egy másik ré szénéi ilyen nemzetközi összevetés nem lehetséges. E területeken a társadalmilag szükséges ráfordításoknak megfelelő önköltségen alapuló árakat kell megállapítani, de úgy, hogy ezzel egyidejűleg a szabályozórendszer többi eleme a költségekkel való racionális gazdálkodásra kényszerítsen. A mezőgazdaságban, miként a világon mindenütt, a sajátosságoknak megfelelő árrendszert kell működtetni, amely ösztönöz és preferál annak érdekében, hogy fennmaradjon, sőt növekedjék a termelési kedv. Ellenkező esetben lehet, hogy kiválóan működő árrendszerünk lesz, de termelési kedv nem lesz. A szabályozórendszer meghatározó eleme a keresetszabályozás. E téren már rövid időn belül áttörést kell elérnünk. A változtatások célja azoknak az akadályoknak a lebontása, amelyek a válla latokat és a dolgozókat teljesítmény visszatartásra késztetik. Abba az irányba kell lépni, hogy a teljesítményekkel arányosan képződjenek a bérfejlesztési lehetőségek, hogy a keresetszabályozás ösztönző szerepe növekedjék. Ehhez már az első lépésben