MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. szeptember 9.

2/186. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-79. • 1982. szeptember 9. - [Az első két napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Beszámoló a hallgatók közgondolkodásának, közösségi magatartásának néhány kérdéséről a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-9.

Fel kell készíteni a fiatalokat a szükséges változásokra. Az ifjúságpolitikai határozat nagyjelentőségű lépés volt, de a gyakorlatban a fiatalok nevelése össztársadalmi feladat, s ehhez nem a munka elosztására, hanem megosztására van szűkség.Minden munka ennek a feladatnak az elérést kell hogy segitse. Herczenik Gyula elvtárs

, a Gödöllő városi PB első titkára Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Az egyetemi hallgatók magatartásáról, szocialista közgondolkodásáról szeretnék szólni, támaszkodva a Gödöllőn dolgozó agrárszakemberek, a pártszervek, pártszervezetek tapasztalataira. Az a megállapításunk, hogy az egyetem eredményei elvitathatatlanul hozzájárultak népgazdaságon belül a mezőgazdaság, de a nemzetközi összehasonlítást is kiálló eredményekhez. Ez még többre, jobbra kötelezi az egyetemet. Amikor az 1982-es júniusi külgazdasági határozatról számoltunk be, a világgazdaság alakulását figyelő szakemberek annak a meglátásnak adtak hangot, hogy élelmiszerválság következik. Fontosnak és szükségesnek tartom, hogy az egyetem átvizsgálja az ott folyó munka minden fázisát, erősítve a progresszív elemeket. A tudományos eredmények a világ különböző pontjain kezdődnek, de nálunk is kerüljenek a gyakorlatba. Az egyetemen dolgozó kommunisták ezt fontos kérdésként fogják fel. Teremtsnek kapcsolatot a mezőgazdaság nemzetközi szervezeteivel, kutató, fejlesztő intézetekkel. Az agrárközpont, mely ezekkel az intézményekkel már koordinálni képes, erre jó keretet biztosit. Az egyetem elvégzése után a gyakorlati hasznositás akkor jó, ha színvonalas szakmai felkészültséggel párosul. A volt hallgatóknak elsősorban a nehézséget az emberileg való beilleszkedés, a vezetési ismeretek elsajátítása jelentette. Fontosnak tartom, hogy ezt az ismert hiányt pótolják lélek és emberismeretek beiktatásával. Ez látszik megoldásnak. Fontosnak és lényegesnek tartanám a IV. és V. éves hallgatók dolgait egy kicsit jobban közelébe vinni a gyakorlati kérdéseknek. Ezzel agyakorlattal néhány száz méterrel arrább már találkozni is lehet. A végzett hallgatók szakmai és közéleti beilleszkedését is hatékonyabbá tehetnék. Elvtársak! Az a tapasztalatunk az egyetemi pártvégrehajtó bizottság ülésein és a hallgazó alapszervezetnél is, hogy esetenként magára marad,nemcsak saját életének megoldásában, de a párt politikájának hirdetésében, megértetésében és mozgósításában is. Meg kellene szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a kommunista oktatóknak az oktatók között, a hallgatóknak a hallgatók között vannak feladatai. Ugyanerre a helytelen magatartásra vezethető vissza, hogy a hallgatók közül felvett párttagok sorába egyes kommunista oktatók egyetlen párt tagot sem javasolnak éveken keresztül. Érdemes volna ezeket átnézni. A hallgatói pártszervezetre néhány javaslat az egyetem párt, állami vezetésének kapcsolata tekintetében. Az ott tanuló diákoknak egy olyan közössége, mely a legjobbakból áll. Érdemes volna ezeknek a véleményére, javaslataira fokozottan odafigyelni, hiszen olyan közegben élnek, akikre a termelés hat. Lényeges az oktató-nevelő munka szempontjából is szorosabb kapcsolat az oktató és a hallgató alapszervezet között. A hallgatói alapszervezet titkárának az egyetem végrehajtó bizottságába való meghívása; az alapszervezetből 1-2 hallgatót a rektori tanácsba meghívni. Az egyetem hallgatói 5 évig nemcsak tanulnak, de élnek is Gödöllőn Mi ezt a lehetőséget igazán még nem tudtuk kihasználni. Az első éveseket már az első évben meg kell a város gondjával ismertetni. Amikor elbúcsúznak, akkor ez a bucsu egy tartalmas kapcsolat végét, de ne befejezését jelentse. Ugy ítéljük meg, hogy nekünk kell az elsőt és nagyobbat lépni ebben a tekintetben.