MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

ruházás az országos átlagnak csupán 50%-a volt. Jelentősebb előrelépést ezen a területen a IV. ötéves tervtől várunk. A munkások átlagos életszínvonala az elmúlt 10 évben jelentősen és rendszeresen növekedett. Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban évi 4,3% volt 1959—1968 között. A munkáscsaládok jövedelemnövekedését több tényező befolyásolja, így: — a foglalkoztatottak arányának növekedése, ami 1960-ban 47,5%, 1968-ban 51,5%, — a munkások egy főre jutó reálbérének növekedése 10 év alatt országosan 26—27%-kal növekedett, az egy keresőre jutó reálbérnövekedés ennél szerényebb (kb. 19—20%) növekedést mutat. — a különböző társadalmi juttatások növekedése, ami a reálbér-növekedést meghaladó ütemű volt, nyugdíj, családi pótlék, anyasági segély stb. Ezt azonban nem minden dolgozóréteg egyformán veszi igénybe. Az elmúlt 10 évben a munkások reálbér-növekedésének tervezett színvonalát biztosítani tudtuk és a III. ötéves tervben előirányzott reálbérnövekedést már az eddigiek szerint is túlteljesítjük. Az átlagos életszínvonal-emelkedés mögött eltérő szinten álló társadalmi rétegek, alacsony jövedelmű családok sorsa húzódik meg. Az átlagos béremelkedés nem minden családot érintett egyformán. Az egyes családokon belül a keresők kiesése (betegség, katonai bevonulás, elhalálozás stb.) vagy hiánya, illetve a nagy családlétszám alacsonyabb életszínvonalat eredményezhet. Társadalmi kötelesség, hogy a hátrányos helyzetben lévő családok körülményeinek javítása érdekében, az árak alakításával, a különböző társadalmi juttatások elosztásánál (lakás, bölcsödé, óvoda, napközi stb.) kellő differenciálás és gondoskodás érvényesüljön. A munkások kereseti színvonala az egyes iparágakban eltérő. (Lásd II. sz. melléklet). Az átlagnál magasabb kereseti szint alakult ki a gépiparban, járműiparban, stb. Az átlagnál alacsonyabban alakult a textilipar, az élelmiszeripar bérszínvonala. Az átlagos havi keresetek 1968-ban 1960-hoz viszonyítva, jelentősen emelkedtek. (Lásd II. sz. melléklet). A növekedés üteme a könnyűés élelmiszeriparban gyorsabb volt, de a nehéziparban ugyanakkor viszonylag lassabb fejlődés következett be, ami a fő ágazatok jövedelem nívóját közelebb hozta egymáshoz. A prémium- és nyereségfizetés korábbi felosztási formái nagyrészt egyenlősítő törekvéseket tükröztek, a differenciálás jelentéktelen volt.