MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. február 25.

2/49. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-89. • 1965. február 25. - Napirend: - 1. Irányelvek a Ráckevei járás Csepel-szigeti részének mezőgazdasági fejlesztéséhez. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-29.

ütemben, biztonságosan növeljék a termelésű. Az üzemek szilárduljanak, határozott intézkedések történjenek a belterjes irényu fejlődés erdekében. Ezt követeli az a tény, hogy nálunk nincs lehetőség a termőterület növe­lésére, - sőt minden évben bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg. Vagyis a feladat egyértelmű: azonos területről kell évente nagyobb termést biztositani. Ennek szeretnénk eleget tenni azzal, hogy folyamatosan kidolgozzuk a megye és az egyes területek fejlesztési irányelveit. A P.B. jelenlegi ülésének napirendjén lévő tervezet is ezt a célt szolgálja. A korábbi évek tapasztalatai és a vizsgálatok egyértelműen bizonyitják, hogy a ráckevei ­szigeten a termelés fejlesztésének kedvező feltételei vannak. A kertészeti termelésre alkalma^ talaj, korlátlan mennyiségű öntözőviz stb. E lehetőségek - a járás szi­v geten kivüli néhány községében is hasonlóan megtalálhatók. Ezt a megyei irányitó szervek már korábban felismerték,­s bizonyos kiemeltséget biztosítottak a járás' részére. Ennek következménye pld., ho^y a megye öntözési beru­házásainak közel egyharmada, a kertészeti beruházások jelentős része / üvegfelület, telepités stb./ a járás üzemeiben van elhelyezve. A megye, - lehetőségeihez mérten jobb ellátást biztosit a műtrágyából is. Több üzem élt is ezekkel a lehetőcégekkel, pld. tököli "Vörös Csillag, " ráckevei "Árpád", lórévi "Dunamenti", kiskunlacházai "Petőfi", a soroksári állami gazdaság stb. Ezek ma is fejlett, nagyüzemi árutermelő gazdaságok még akkor is, ha számos területen tovább kell javitani a gazdálkodást. A ráckevei járás egész területén 26 mezőgazdasági ter­melőszövetkezec és 4 termelőszövetkezeti csoport van, ebből a Csepel-szigeten 11 termelőszövetkezet és 4 ter­melőszövetkezeti csoport gazdálkodik. Az 1964-es zárszámadás előzetes adatai a -.edvezőtlen időjárás ellenére előre lépést mutatnak. A Csepel-sziget termelőszövetkezeteinek állóeszköz ellátottsága kedvezőbb a megyei átlagnál. A szigeten 1 szántóegységre 4.662 Ft állóeszköz érték jut, mig a megyei átlag 5*367 Ft. A viszonylag magas állóeszköz ellátottsággal nem áll arányban az az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény. A szigeten, a szántóegységekre jutó állóeszköz-érték minden loo Ft-jára 33 Frt. megyei átlagban 45 F^.. gaz­dálkodási eredmény jut. A halmozatlan teljes termelési érték alakulása vissza­tükrözi a sziget intenzivebb termelési jellegét. E^y szántóegységre jutó termelési érték 1964-ben 5«072 h, Ft. , ami közel 2.ooo Ft-al magasabb mint a megyei átlag. Ennek ellenére az egy szántóegységre jutó gazdálkodási ; : \ - '< " ...-/. . ^ ' . ! • jí

Next

/
Thumbnails
Contents