MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. február 25.

2/49. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-89. • 1965. február 25. - Napirend: - 1. Irányelvek a Ráckevei járás Csepel-szigeti részének mezőgazdasági fejlesztéséhez. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-29.

eredmény csak 1.552 Ft.', ami a megyei átlagszint körül mozog. Ez is azt mutatna, hogy a termelési érték jelent ős-ugyan, de megengedhetetlenül magas a költségráfordítás, nem megfelelő a termelés gazdaságossá: sága. Ennek vizsgálatára érdemes időt forditani. Az elmúlt négy évben nagymértékben növekedett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, 1961-ben az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem 6.795 Ft volt, ezzel szemben 1964-ben 12.262 Ft. Ez jelentősen meghaladja a megyei átlagot, de korántsem meriti még ki a -sziget . lehetőségeit.

y A sziget szövetkezeteinek termelési adatai igen változóak. Ezt mutatják az 1964 évi termések üzemek közötti nagymértékű eltérései. * így pld. a kenyérgabona termése 6,9 és 14,5 q., a kukorica termése lö,l q és 27,5 q cukorrépa termése 126 és 23o q, a burgonya termése lo,9 és 57» a*, ' a lucerna-széna termése 9»5 q és 4o q között ingadozik. Ez arra hivja fel a figyelmet, hogy egyes üzemek vezetőiben és dolgozóivan nincs még eléggé céltudatos törekvés, va ,y hiányzik a tapasztalat a termelés növelésére. Másrészt arra, hogy az üzemek között az egyes növények területi elhelyezése nem veszi kellően figyelem-be a természeti adottságokat. Bizonyos mértékig hasonló Okokra vezethetők vissza, a kertészeti termesztésben jelentkező eltérések is. A sziget átlagában az 1 kh kertészeti területre eső • bevétele meghaladja a 19.ooo Ft. Néhány, tsz-ben eléri, a 3o.ooo Ft-ot is, - ugyanakkor vannak tsz-ek, ahol 15»ooo Ft alatt van a bevétel. Az öntzéses kertészetben lényegében mindenütt elérhető a 2o.ooo' Ft körüli holdankánti bevétel. Helyes, ha ezt a termelési intézkedésekben 1965-ben meg is célozzák ás erre összpontosítják az erőket. Őszintén meg kell mondani, sajnos a sziget szövetkezeteire áltálában jellemző, hogy alacsony a rendelkezésre álló beruházások- kihasználtsága. Nincs kellő előrehaladás a tenyészállatok hozamának növelésében. Pld. a tejhozam tehenenként év évenként 2.2oo - 2.300 liter között mozog, a megyei 2.600 literrel szemben. Kocánkénti leválasztott malac 6 db., a megyei átlag 7,1, ami maga sem mondható jónak. Főként ez a magyarázata annak, hogy az állattenyésztésben még mindég vesztesságesek egyes üzemágak. A P.B. ülés irásos előterjesztése mutatja, hogy a sziget kertészeti beruházásnak 1 kh-ra jutó értéke magasabb a megyei átlagnál, viszont ennek a kihasználása nem teljes. Nem mondható jónak az, hogy az üvegfelületnek 2o %-át csak egyszer, 1 %-át egyszersem,- az egésznek pedig mindössze 22 %-át hasznositják háromszor. Itt arra kell törekedni, hogy a korai termelés érdekében növeljék a kétszer és háromszor kihasznált felületeket, rövid idő alatt minimálisra csökkentsék az egyszeri kihasználást.