MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. május 31.

2/35. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-36. • 1963. május 31. - Napirend: - 1. Jelentés az oktatási reformtörvény végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-25.

A jövőben a folyamat az lesz, hogy Általános Iskolából is mennek Gimnáziumba tanárok és a Gimnáziumból mennek Egyetemre tanárok, ez a folyamat természetes, ha ezt nem tennénk korlátoznánk a fejlődéshez való előrejutását a tanároknak. Az általános iskolával kapcsolatosan csak csatlakozni tudok azokhoz, akik szorgalmazzák a pedagógus lakások épitését. Ezek felépítéséhez a 60.000.-Ft-ot terven felül tudjuk biztositani, ezen lehet vásárolni is lakást, de lehet társadalmi munkában Is épiteni, amire nem egy példa van, pl. orvos lakások felépítése. Bár az lenne a Minisztériumnak a gondja, hogy ne tudnánk megmondani, hogy a 60.000.-Ft-ot hová adjuk. Letelepíteni a padagógusokat, normális körülmények között azt jelenti, hogy több kedve van az iskolához, több kedve van a továbbképzéshez és jelentkezik a főiskolára. Ez rendkivül fontos kérdés, majednem kulcs-kérdés. Ezekután a középiskola kérdésére szeretnék áttérni. Pest megyében a középiskolába járók száma a 8 általános iskolát végzettekhez'viszonyitvá 21 %, amit meg kell mondani kevés. Az országos átlag 43 %

t ehhez tessék mérni a 21%-ot, ezzel a százalék aránnyal nem lehet dicsekedni. Hogy ezen változtatni tudjunk nagyon sokat kell tenni, amihez meg van az erkölcsi, politikai okunk, hogy Pest környékén ne ilyen aránnyal szerepeljünk. A főváros magas intenziv iparral, kultúrával rendelkezik e között van egy lésüres tér. Ez egy kicsit furcsa, ezt ezeh a légritkított levegőn változtatni kell, ez pedig a beiskolázásra vonatkozik. Szabó elvtárs beszélt arról, hogy a második 5 éves tervben terven felül és tervezéssel mennyi tanterem jut egyes járásokra, beszélt arról is, hogy egyes helyeken uj közép iskolákat épitenek. Megértem, hogy a középiskolákat is fejleszteni kell de nagyon kérem nézzük meg, hogy milyen tipusu középiskolákat fejlesszünk. Nem vagyok gimnázium ellenes, ne legyen félreértés, de emlékezzünk arra, hogy az iskola-refomrnak van olyan célkitűzése, hogy a gimnáziumok egy jelentékeny %-át át kell szervezni szakmát adó középiskolává. Ezzel szemben a valóságos helyzet az, hogy a gimnáziumba járók száma ugrásszerűen megemelkedett és a szakmát adó gimnáziumba járók száma pedig alatta van. 1958-59-ben 60% emelkedett országosan a gimnáizmba járó,tanulók száma és 4%-ot á szakmát adó középiskolába járók száma. V

a

n itt egy eltorzulás a gimnáziumok javára. Hogyan jön létre, miért nem fejlődnek a szakmát adó iskolák, azért mert nem veszik fel a szakmát adó iskolákba, a gimnáziumok pedig felveszik.Ez is azt jelenti, hogy nem ugy hajtjuk végre a középiskolák szélesítését, mint ahogyan-elterveztük, nem a szakmát adók bővülnek, hanem a gimnáziumok. Ennek egyik oka az, hogy az 5+1-essel bajok vannak. Nagy a felfutás. Nekem az a véleményem, hogy fejlesszük a középfokú oktatást, de nézzük meg, mit csinálunk, ahol lehet csináljanak szakiskolát. Talán nem fognak haragadni az elvtársak Vácon, ha megmondom, hogy hiába ipari város, mégis gimnáziumot csinálnak. Miért éppen gimnáziumot. Először meg kell épiteni a gimnáziumot és az után átszervezni szakiskolára. Ahol lehet szakközép iskolát csináljanak, ahol ennek nincs meg a feltétele ott gimnáziumot..