MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.
2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.
Kovács József elvtárs /Nagykátai JB. titkár/ Nagyszerű, hogy a Pestmegyei PB. napirendre tűzte az eszmei-polifcikai munkát a megyében. Azt hiszem ez hozzásegít ahhoz, hogy a megyéhez tartozó pértszerveznéJ. és állami szerveknél még nagyobb súlyt kapjon a pártmunkában és megfelelő helyre kerüljön. Jó az, hogy a XX. és XXII. Kongresszus főbb elveit igyekszik realizálni. Az is jó, hogy a szoc. épitésének időszakában nagyon lényeges kérdésekben őszintén, szilárdan foglal állást, pl. mint a kommunista birálat szellemének fejlesztése. Ennek igen nagy jelentősége van a kommunisták között, - a pártmunkában, az állami életben, stb, - abban, hogy a súlyos hibák, amelyek a személyi kultusz időszakában voltak - többé vissza ne térhessenek. Ugy érzem, hogy a VB. komolyan gondolja, amikor elitéli a hizelgést, talpnyalást, stb. és támogatja az őszinte birálat szellemét. Azt hiszem, hogy ha ez a szellem érvényesül a megyében, és a megyei PB, még jobban el akarja mélyiteni és sikerül, akkor lényeges lesz az előrehaladás. Kommunista bírálatra meg kell tanitani az embereket, mert sajnos nem ismerik, sok esetben intrikálnak, csak a vezetőket bírálják, saját maguk hibáit nem tárják fel. Egyik-másik helyen odáig fejlődött ez a birálgatás, hogy az eredményeket nem is látják, csak a hibákat. Ez rossz irányba vezet, kiöli a kommunistákból is az ügyszeretetet, lelkesedést, A jelentés egyik megállapításához felvetnék néhány gondolatot: Nagyon helyes az a megállapítás, hogy a személyi kultusz körülményei között a szoc, felépitése, a kommunizmus felépítése lehetetlen. Ez a Marxizmus-Leninizmus lány egét fejezi ki. A párt ideológiájának lényege: a tömegek megnyerése a hatalom meghódítása előtt is és utánna is. Az eszmei munkában állandóan napirenden kell tartani a tömegek megnyerését. Ezt egyik-másik elvtárs lebecsüli. Nagyon igaz, hogy a személyi kultusz időszakában lányegében megfordították, ezt a XX. ? majd a XXII. kongresszus a helyére tette. Ezzel kapcsolatban tudnék több példát felhozni a garasunk területéről is. Pl. nálunk elég jelentős feladat volt a 3 községben két-két tsz. egyesitése. A YB. kedden határozatot hozott, csütörtökön már egyesítési közgyűlések voltak összehiva. ^em sikerült egyik helyea sem, igen rossz volt a hangulat. Meg kellett érttetni az ottani vezetőkkel, hogy ez nem mehet másként csak a tagokkal való megértetés alapján. Hogy az egyesülés néhány hónap múlva megtörténhessen, nagyon alapos meggyőző munkát kellett folytatni a tagok között, mig végül megértették az egyesítés jelentőságét. A közgyűlésen szóvá is tették a tagok, hogy először velük kellett volna megbeszélni a dolgot és utánna kitűzni az egyesítést. Ez és még egy néhány dolog mutatja, rogy megfeledkezünk a tömegek megnyerésének szükségességéről. Az is tény dolog - gyakorlatban van ré példa - hogy ha egy vezető tartósan nem támaszkodik a tömegekre, nem kéri ki véleniényüket, az elvész, nem kell ilyen vezető a tagoknak /pl. a tápióbicskei tsz. elnök/. Járásunkban egyik legfontosabb feladatnak tartjuk az egységes paraszti osztály kialakítását, ezért minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a gazdasági-szervező tevékenységet - és ez összefügg a nevelő tevékenységgel - összpontositsuk y< a szocialista erőviszonyok megszilárdítására, mert ez a döntő.
