MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Ennek a munkának az elején vagyunk., de már van előrehaladás, pl. Tápiószecsőn, amely az. elmúlt évig a legroszabb községe volt a járásnak. Most összehívtak egy közgyűlést, ahol már nem panasz­kodás, egyéni érdekek előtérbehelyezáséről volt szó ? hanem mindenki a köz érdekében, a közös javára szólt hozza. Van pedig sok zavaró körülmény, ami a munkát neheziti, pl. a földjáradék kérdése. A járás területén pl. 8000 kh. szőlő van kinn a szövetkezeti tagok családi művelésében. Volt egy 2 napos elméleti tanfolyam a járás területén, ahol egyik központi kérdésként ez szerepelt. Belső ellentmondásnak tűnik, hogy azok, akik szőlőt vittek be a tsz-be, lényegesen nagyobb jövedelemhez futnak a családi müvelés kapcsán, mint azok a tagok, akik a tsz-cen dolgoznak különböző munkán ás munkaegységen keresztül kapják jövedelmüket. Ebben van igazság és még zavaró tényező és a jövő kérdése, hogy ezt megoldjuk. Álláspontunk, hogy ezt a kérdést a szélesebb tekintetben vett érdek szerint kell vizsgálni, mert olyan ered­ményt, mint amit családi művelésben elérnek a szőlőben, mi a szövetkezeti gazdálkodási viszonyok között elérni nem tudnánk, emiatt a népgazdaság számára komoly kár keletkezett volna. Mi ugy látjuk, hogy a szocializmus épitése, a népgazdaság szem­pontjából az a döntő, hogy a szőlők meglegyenek művelve, érté­ket hozzanak és ahogy előre megyünk, viszonyaink alakulnak, a meg­lévő problémákat is megoldjuk. 3* évre kötöttünk a tagokkal szer­ződést a szőlőt illetően, ezt fenntartjuk, mert ha most változ­tatást hajtanánk végre, az bizalmatlanságot idézne elő, meg­romlana a viszony a párt és a tömegek, között. Amit szóvátennék az ideológiai és eszmei-politikai tevékenysé­gen belül: fontos a párton belül a kommunista nev3I0 munka. Párton belül vannak zavarok, felveti a jelentés is. Egyes párt­szervezetekben a kongresszuson elfogadott elvekkel szemben vannak ellentétes nézetek, amelyek károsan hatnak, vagy pl. a régi szövetkezeti tagok kézzel - lábbal tiltakoznak azellen, hogy az újonnan belépett tagok közül valaki brigádvezető, stb. legyen. Vagy olyan dolog pl. hogy a szövetkezetekben a kommu­nisták több jogot képzelnek maguknak, mint a pártonkivüliek /ozentmártonkátán/. Olyan álláspontot foglaltunk el, hogy szé­les meggyőző munkát folytatunk közöttük és ha mégsem megy, akkor szervezeti intézkedéseket kell tenni, hogy észretérjenek egyes elvtársak. Az agitációbah, politikai tevékenységben többet kell foglalkoz­ni a "népszerűség" kérdésének helyes értelmezésével. Pl. ne féljenek a szövetkezetek tagjai, vezetői fellépni az olyan emberek ellen, akik lopnak, stb. Következő dolog: - a világnézeti, ideológiai nevelés hatékony­sága nagyban függ attól, hogy milyen a dolgozó tömegek általá­nos tevékenysége. Meg kell mondani, hogy Hagykáta Pest megyé­nek legelmaradottabb területe. Ha végignézzük egy-egy értekez­let jelenléti ivét, azt kell látni, hogy sok a kereszt, sok az analfabéta. Ebben a dologban nékünk még nagyon sokat kell tennünk, tettünk is, - sokan járnak a dolgozók iskolájába, stb. - de ez még mindig nem elég. Ezzel kapcsolatban a kiegyenlítődés elvét, ill. kérdését vetném fel. Ha érvényes az az elv, hogy a szocialista országok tör­ténelmileg együtt jutnak el a kommunizmusba, akkor nálunk is kiegyenlítődésnek kell létrejönni.

Next

/
Thumbnails
Contents