MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

Nagy Elemér e. a Népfront titkára. Két szempontból szólnék hozzá: 1./ tömegekkel való kapcsolat, 2/ maga az anyag egy néhány részkérdése A szocialista kultúrát a tömegek döntik el, éppen ezért ilyen szempontból is meg kell nézni. Legfontosabbnak tartom: A népmüve lésben változatos formákat osztályokhoz, rétegekhez, vagy lakhelyhez szabni és a helyes időpontot megválasztani egyes előadások megtartására. Olyan népművelési munkára lenne szükség, amely a tömegekre tud hatni. Sok népművelési munkás van, aki csak tanítja a különböző szindarabokat, dd nincs nála olyan célkitűzés, hogy nevelje a színjátszó csoport tagjait. Másik: mi nem vesszük eléggé figyelembe azt, hogy van sok olyan népművelési létesítmény, stb. amit nem használunk eléggé ki. Pl. olyan vonalon kellene nagyobb teret biztosítani a népművelési munkának, amikor tervbe van véve kultúrház, vagy más építés, bevonni az egész falu lakosságát, - megmagyarázva a jelentőségét. Vagy pl. községi tanács ülésén napirendre tűzni a község népművelési munkáját, vagy a községben lévő értelmiséget 1 évben egyszer összehívni és megbeszélni velük a tennivalókat. Vagy: jelenleg olyan gyakorlat van, hogy egy színtársulatnak, vagy mozinak vagy egy állandó törzsgárdája, akik rendszeresen részt-vesznek az előadásokon. Olyan irányzatot kell kialakítani, hogy a törzsgárda mellett foglalkozzon egy aktíva csoport a falu népével és akik fokozatosan bevonják a még jelenleg passzív embereket az ilyen kulturális munkába. Be kellene vezetni, hogy ha rendezünk valami népművelési előadást, stb. meg kell magyarázni az embereket, hogy miért rendezzük, mi a gelentősége. Vagy ha van egy nagyobb rendezvény, arról értesíteni kellene a különböző szerveket, hogy ők a maguk területén mozgósítsanak, pl. a Petőfi színpad előadásaihoz. •^lvi kérdés: véleményem szerint állami egységes népművelési vezetést kell meghonosítani. Igen fontod lenne a népművelési munkánál a vezetők példamutatása. Az anyaggal kapcsolatban: hiányzik a nők problémája. Ez eléggé nagyjelentőségű pedig. Helyes lenne egy rendszert bevezetni, hogy ne minden szerv különkülön szervezzen valamit a községekben, hanem legyen egy előadássorozat és abbafi- minden szerv kapcsolódjon bele. A járási könyvtárs problémájához: a járási könyvtáraknál általában 3 ember dolgozik. Itt az a probléma, hogy ezek nem járási könyvtárosok, hanem helyi kölcsönzéssel foglalkoznak. Emiatt nagyon el vannak foglalva, olvasókkal foglalkoznak, de uj olvasók beszervezésével nem. Azzal is kellene foglalkozni, hogy a tanyán lakukat is látnák el könyvekkel, valahogy ugy, mint 1949-ben, amikor táskával hordták ki a falvakba, tanyákba a könyveket. A népmüvelésnek szerintem olyan kérdésekkel is kell foglalkoznia, ami az embereket egyénileg is érdekli, pl. a helyes öltözködés, a viselkedés, stb. A népművelést mindig a falu, vagy város jellegének megfelelően kell kialakítani és ennek megfelelő módszerekkel dolgozni.