MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

4ff, Gere Géza e. a megyei Tanács Népművelési csoportvezetője

. I jelentésről: több hozzászóló is megállapította: ugy a jelentés, mint a javaslat reális alapokra épült és megfelelő korlátokat szab a tömegszervezetek elé. Rendkívül sok feladatok kell megoldani a megyei tervben. Többek között pl. a falu és város, a munkások és parasztok közötti aránytalanság megszüntetése, stb. Garami és Babinszki elvtárs közötti vitára: Többször elmondottuk, hogy bizonyos mértékig felkészületlenül ért bennünket a Tsz. mozgalom fellendülése, azért, mert elsősorban azokon a helyeken történt meg,a front áttörés, amelyek a legszegényebben vannak ellátva művelődésig lehetőségekkel. Legfőbb feladat tehát ezeknek a községeknek művelődési helyzetének megoldása, de nem csak ezt kell megoldani, hanem ezzel párhuzamosan a többi, más feladatot. Látni kell, hogy anyagiak szűken állnak rendelkezésünkre, és nagyon tervszerűen kell végezni a munkát, hogy eredményt érjünk el. Elmaradtunk a művelődési lehetőségekkel az igények mögött, ^rre elég 1-2 példa: pl. Érd község 24.000 lakót számlál és egyetlen mozija, vagy művelődési otthona nincs. Vagy Szentendrén van 9 templom és emellett egy nagyon szerény művelődési otthon húzódik meg. A megyei Tanács művelődési osztálya részéről az eddig eltelt időszakban a Tsz. községek kulturális ellátottságának biztosítására intézkedéseket tettünk, 17o.ooo Ft-ot osztottunk fel. Tervezünk valamennyi Tsz. községben népfőiskolás előadás sorozatot, munkaegység számítást, stb. Van olyan terv is, hogy bizonyos mértékig elsősorban ezeket a községeket részesítjük anyagi és egyéb támogatásban. Babinszki elvtárssal értenék egyet, hogy nem szabad valami különféle tsz. kulturális munkát végezni, minden esetre ezeknek a községeknek többet kell nyújtani, államilag is, politikailag is, de szükség van a társadalmi összefogásra és a különböző tömegszervezetekkel való együttműködésre kell törekedni. Művelődési házakról: a 143 művelődési otthonból kb. 6o-ra mondhatjuk el, hogy a feladata ellátására alkalmas. Ha a 3 év alatt loo kulturotthont tudunk rendbehozni^ hogy jól is működjenek, akkor szerintem szép eredményt értünk el. elsősorban a káderkérdés befolyásolja ezt a munkát, elsősorban a függetlenített apparátus szempontjából. Van a megyében 6 járási és 2 városi művelődési ház, 4 kiemelt községi művelődési otthon, ebben összesen 35 függetlenített munkás van, átlag bérük lo96 Ft, Addig, amig csak ennyit tudunk fizetni, nem lehet megkívánni, hogy szakmailag képzett, politikailag szilárd vezetőket kapjunk. Ezért van az, hogy a cegléd városi művelődési háznak 6» vezetője van, ugyanez a helyzet Vácon, Aszódon, stb. Nem sokkal jobb a helyzet a könyvtárak terén sem. Bizonyos mértékig a fizetések jobbak, de itt is hasonló problémákkal küzdünk. Néhány szót a könyvtárak állományáról: itt hasonló a helyzet, mint a többi megyében. 1 lakosra o.3 könyv jut. Ezen a számon ront, hogy zömmel olyan müveket találunk a könyvtárakban, melyeket kiküldésük óta senki a kezébe nem vett. Van nagyon sok Sztálin könyv, de a mindennapos oktatáshoz alig van politikai anyag.