MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. március 19.
2/10. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-75. [Kibővített pártbizottsági ülés.] • 1959. március 19. - Napirend: - 1. A KB 1959. március 6-ai határozatának, valamint az MSZMP Pest Megyei Pártbizottság 1959. március 19-ei kibővített pártbizottsági ülés határozati javaslatának megtárgyalása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.
Tömpe István elvtárs; Miniszter helyettes, a KB. tagja. Először engedjék meg, hogy 2 dologban elnézésüket kérjem. Az egyik: azért, hogy elkéstem. /Horváth elvtárs közbe szólt, hogy nem késett el, mert 9 órakor kezdtünk./ A másik: ha lehet igyekezem a lo percbe bele férni, azonban ha nem sikerül, akkor engedjék meg, hogy túllépjem. Nagy öröm a mi számunkra, akik a KB-ba dolgozunk, és a legjobb tudásunk szerint mérjük fel a helyzetet, kiindulva a munkásosztály véleményéből, - s igy hozunk határozatokat. Nagy öröm, amikor látjuk, hogy a határozatok jó talajba hullanak. A már korábbi munkánk során is értékeltünk igy, ezért ennek alapján kell végezni a munkát. Minden kertelés nélkül meg kell mondani, hogy az itt emiitettek erősitenek bennünket, - hogy a pártnak ez a vonala, erős, és ezen kell tovább menni. Erősebbek vagyunk, mint gondoljuk, nagyobbak a lehetőségek, - állapítottuk már meg más határozatoknál is. Számításba kell venni elvtársak a Központi Bizottságnak nemcsak a pozitív, hanem a negatívumokat is. A decemberi határozat előtt a falusi pártmunkáról szóló határozatunkat hoztuk, s ez nem véletlen volt. Meg kellett teremteni a feltételeket, hogy a december 6-i határozatot meghozhassuk, s azt végre is tudjuk hajtani. Nemcsak azt jelenti, hogy nagyok a lehetőségek, hanem ennek a márciusi határozatnak a végrehajtásában komoly fegyelem van megalapozva. Pl. a XXI. Kongresszust is hosszú munka, nehéz munka előzte meg. Minden elvtárs összefüggésében látja, hogy a mi pártunk vezetésének a következetes politikai, munka, ami titka a sikereknek. 1956. novembere óta nemcsak beszéltünk, hanem szembe is néztünk a hibákkal. Gyakorlatba bebizonyítottuk, hogy igy is lehet csinálni és tényleg a szavak vissza nyerték az értelmüket. Nem kell hangoztatni, hogy a párt szavára szikla-szilárdan lehet számítani, de igy kell látni. Nemcsak a szivére kell, hogy hallgasson az ember, hanem az esáére is, és nyugodtan mondja ki a határozatot, ismerve a feladatokat, szabja meg az irányt* Egy hatalmon levő pártot mindég veszély fenyegeti, de a siker megszédíti. Ebben vannak tapasztalataink, és megtanultuk, hogy tudásunk legjavával szolgáljuk a pártot, önteltség ne töltse el sem a Központi Bizottság tagjait, sem egyetlen egy kommunistát, hanem szerényen dolgozzunk. Nem kell bizonyítani azt, hogy a Központi Bizottság márciusi határozata helyesen mérte fel a lehetőségeket és legálisak a célkitűzések, de bizonyítsák ezt azok, amit az elvtársak elmondanak. Elmondják az elvtársak, hogy amikor a Központi Bizottság határozata megjelent, már gondolkodtak az emberek, és amikor a XXI. Kongresszusról hallottak, akkor is gondolkodtak, hogy mi mit teszünk. Ezeket látva biztosak vagyunk benne ? hogy a határozatot végre tudjuk hajtani és nagy lépéssel haladunk előre. Ebben a helyzetbe, amibe mi most vagyunk, a népi demokratikus országok segítségével, a Szovjetunió segítségével jutottunk el. Történelmi tényeknek vagyunk részesei elvtársak, ami a parasztság körében történt, mert ez történelem. Magyarországon ezt mindenki saját szemével látja most. Megindultak a parasztok a szocializmus utján. Amikor magunk között beszélgettünk a kereskedelemről, a kulturális dolgokról^ stb, meg kell mondani, hogy szégyenkeztünk a külföldi elvtársak előtt, hogy a mezőgazdaság területén elvagyunk maradva. Szövetkezeti mozgalmat nem csináltunk, hanem arra törekedtünk, hogy az alapjait megteremtsük és a földdel bíró parasztok is meginduljanak a szövetkezet felé. ,/.