MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. március 19.

2/10. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-75. [Kibővített pártbizottsági ülés.] • 1959. március 19. - Napirend: - 1. A KB 1959. március 6-ai határozatának, valamint az MSZMP Pest Megyei Pártbizottság 1959. március 19-ei kibővített pártbizottsági ülés határozati javaslatának megtárgyalása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

A Központi Bizottság leszámolt a helytelen nézetekkel, amelyek a szövetkezeti mozgalmat akarták fenyegetni. Hazánkban meg kell teremteni azt a bizalmat, amikor nem számol, hogy a jövedelem mennyi, hanem megértik, hogy el kell határozni magukat. Ha van különbség a megyék között, akkor itt a különbség. Egyik megyében előbb, a másikban később érik meg a feltétele, - ezt nem kell sajnálni. Győr megyében érzik elvtársak az osztrák hatás. Itt jöttek rá legjobban, a saját tapasztalataik alapján, hogy ez az ügy legyőzhetetlen. Ennek alapján a mi Központi Bizottságunk ugy értékelte, hogy tagja vagyunk a szocialista tábornak, és érvényes a XXI. kongresszus tétele ránk is. Nem vártunk a hangulatokba, be kellett lépnünk a tsz-be, mondták a győr megyei parasztok. A mi igazságunk erősebb ezt mutatja ez is elvtársak. Szeretnem aláhúzni,, hogy a különbség abban rejlik, hogy a politikai feltételek nem mindenütt egyformán érnek meg. Addig viszont előre haladni nem lehet, ezt tudja mindenki. Győr megyeben most arra kell törekedni, hogy a politikai feltételek teremtődjenek meg, a parasztságban a párt iranyito bizalma nőjjön. Akkor az uj gazdasági évben még nagyobbat tudunk előre lépni, az országban és Pest megyében is. Ez vonatkozik az iparra is. Miért tesznek a munkások önálló felajánlásokat? Ez azzal is magyarázható, hogy biznák a pártba. Münich elvtárs mondotta: az életszinvonalat akkor tudjuk emelni, ha növekszik a termelékenység. Fő feladatunknak és a határozatunknak lényege, hogy ezt a bizalmat alapozzuk, szilárdítsuk. Tehát a munkás-paraszt szövetséget szilárdítsuk, igy tudunk előre menni. Néhány országos számadatokat mondok el az elvtársak számára: /Nem a sajtóba./ Horváth elvtárs amit elmondott a referátumában és a határozati javaslattal egyetértek. Országosan a helyzet az, hogy az 1953-as szintet messze tul haladtuk. Jelenleg a szövetkezetek össz területe 5 millió 2oo hold, 1286 a tsz. községek száma. Szocialista szektor aránya az össz földterületből 6o, 7 %, szántó: 4-7 %. Kollektivizált területből a tsz-ek szántó területe 38.5 %. Nemzetközileg ugy állunk, hogy Németországnak 28 %-a a termelőszövetkezeti szempontból és Románia 31 %-ot ért el, - termelőszövetkezetek ill. szoc. gazdálkodás kezén van. Romániában ujabb előre haladás történik a tsz. fejlődés terén. Teljes erővel azon kell dolgozni, hogy ezt a hatalmas fejlődést, amit rövid idő alatt értünk el, megszervezzük és utánpótlást tervszerint tudjunk az adott pillanatban biztosítani, az előre haladás érdekében. Olyan körülmények között történik az egész országban a fejlődés a mezőgazdaság, a kultúra stb. területén, amikor nó az ereje, a munkásparaszt szövetségnek, nő a bizalma. 1953-ban, amikor a szövetkezeti mozgalom a legmagasabb volt, 1 millió kn. tartalék föld volt, s a dolgozó parasztok mégis mesztelenül mentek a szövetkezetbe. A múltév végén az összes földterületnek 7o %-a tartalék föld és 3o % a parasztok földje volt. Most kb. 7o %-k, - egyes megyékben több - a parasztok földje és 3o %-k a tartalék föld. Leninista politikánk érvényesült, - a parasztság iránt bizalommal volt. ludtuk, hogy ennek a politikának következtében fogunk előre jutni, meglesz a jutalma a párt bizalmának, - bizalommal felel a parasztság és rá tér a szövetkezet útjára. Nincs ilyenkor olyan feladat, amit nem tudnánk megoldani a parasztsággal. Nagyon erősek vagyunk, de annál okosabban és szerényebben kell dolgozni. ./.