MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. december 19.

2/9. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-44. • 1958. december 19. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei és az abból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

Kovács,Béla elvtárs

; A pártirányítással kapcsolatban r

~~ irányelvei megszabják a feladatokat, de lesz a fontos, hogy a párt, az állami s s eWfe-y*- » liii laJb ö z ő területen /kulturális területen/ dolgozó kommunisták összefogva a népi demokráciához hü pártonlcvüliekkel, átvigyék az irányelveket az életbe. A pártirányítással összefüggően milyen reális célokat tűzhetünk ki? Elsősorban javítani kell a megyei párt- és tanács vezetés elvi és tartalmi szinvonalat kulturális kérdésekben. Behtaóbban kell foglalkoznunk a kulturális élet különböző területeivel, az e területen léve helytelen nézetek lefaragásával, hogy az irányelveket egységesen értelmezzük. Uj munkastílust kell kialakítani, ennek lényege az őszinte bizalom, segíteni akarás, bírálat, amely búzáitja a kulturális területen dolgozókat, bátor kezdeményezésre. Milyen munkastílust kell kialakítanunk? a Megyei vezetés nek biztosítania kell, hogy a művelődéspolitika végrehajtása során egységesen érvényesült'jüh a művelődéspolitika, ezt egységesen értelmezzük. Elvi és gyakorlati egység jöjjön létre. Ennek hiányosságára mutat, hogy a megyei tanács művelődési osztályán inkába szervezeti kérdésekkel foglalkoznak. Most már javulni kezd a tartalmi munka. Ugyanez a helyzet aj járási tanácsok területén is. Másrészt a megyei vezetés nem képez megfelelő súlypontot, nem jelölte meg határozottan, hogy a kulturális területek melyikere forditson nagyobb gondot. Van olyan probléma is, hogy nem támaszkodtunk eléggé a kulturális területen dolgozó, es velünk egyetértő emberekre. A népmüvelés irányítását állani vonalon a szakosztályok végzik. De a tanácsok, mint testületek, kevéssé foglalkoznak ezzel a feladattal. Ez a megyére leáll* Ahhoz, hogy javuljon a város és a falu kulturális élete, nagyobb szerepet és önállóságot kell biztositani a járási vezetésnek. Fokozatosan el kell érni, hogy az egyes részletkérdésekbe való beavatkozás helyett az irányítás fő fel -data az eszmei befolyásolás legyen. A kulturális területen is kétfrontos harcot kell vivni. A revizionista és burzso. nézetek ellen, de ezek ellen nem tudunk kellően harcolni, ha dogmatikus, szektás oldalról akarunk küzdeni ezek ellen. A szektásság a kulturális életben is a jobboldal malmára hajtja a vizet. A Icülföldi propaganda reagálásából látjuk, hogy az fáj nekik a legjobban, hogy az irányelvei elsősorban a revizionizmus, a racionalizmus ellen lépnek fel. Világos, hogy az ellenség nem szemléiéi tétlenül müve1ődéspo1itikánk at. Amint a politikában a"nemzeti kommunizmus" a nacionalizmus egy formája, ugy a kulturális életben is észlelhetjük ennek megjelenését. Ez megnyilvánul többek között abban, hogy ők a szocialista tartalomnál előbbre helyezik a nemzeti formát, a nemzeti hagyományok védelmezőjeként tüntetik fel magukat. A valóságba^ e mögött osztályszempontok húzódnak meg. A demokratikus hagyományok ápolását gyakorol j:ku, de a szocialista hagy gyomáyookat már nem. Demokratikus pozicióból fékezik a szocialista kultúra kialakmlását. Ismerjük, hogy a nemzeti sajátságok eltúlzása erősen él a polgári tudósok között. Horthy idején ezt odáig torzították, hogy a legerősebb nacionalizmus és sovinizmus lett belőle. Vannak, akik a Iculturális. forradalom következetes végrehajtásában a nemzeti hagyományok kiszorítását lát

jak.uk nagy tévedés. Mi tanulni akarunk a klasszikusoktól, de a szocialista kultúrához hozzájáruló klasszikusoktól is. Kulturális területen is a főveszély a jobboldali, a revizionista feeszély. ./. It