MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. december 19.

2/9. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-44. • 1958. december 19. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei és az abból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

" (1*1!: *fv A másik oldal, hogy fokozatosan, a IMI I HTflII 111 JtiiiiiAill i n is a szakmai szempont mellett érvényesítsük az osztály, a munkásoszt ly érdekeit, osztályszempontjait, osztályálláspontját. Helyesen kell kombinálni a szakmai és politikai szempont' kat. A szocialista kultúrának el,álaszthatatlan kapcsolata van a marxista-leninista világnézettel. A művelődéspolitikai irányelvekből eredő feladatok érvényesítése közben a párt és állaani vezetésnek szem előtt kell tartania értelmiségi politikánkat. Turgonyi elvtársnő beszélt arról, hogy ezen a területen értünk el eredményeket, kb. 1 1/2 év öta helyesen alkalmaztuk a párt értelmiségi politikáját. Vigyáztunk eanek a politikának a lényegéré. Ez valamennyire sikerült is. Ennek lényege, hogy a kommunistákra és a szilárd pártonkvüliékre támaszkodva együttmüködjün] elvi alapon, harcban az ellenséggel, ellensóes nézetekkel. Tehát az együttműködést és a harcot kombináltuk. Az ellenség az értelmiség egy reszté jobbra igyekszik húzni, mi igyekszünk áthozni őket a mi oldalunkra, ezért a harcot felfüggeszteni nem lehet, ^zért kell harcolni az ellenséges nézetek ellen, hogy az együttműködés még szorosabb^ eredményes&l legyen. Kettős és egységes feladatot hajtottunk végre. Volt olyan tapasztalatunk is,hogy vannak, akik csak harcolni akar. , de nem akarnak együtt működni. Értelmiségi politikánk másik lényeges vonása a türelem. Ezt kombináltuk a felvilágotitással és a helytelen nézetek leleplezésével. Figyelembe vettük, hogy a türelem nem elvi engedmény. A türelmet helyesen kell felfogni és alkalmazni. Fontos, hogy az alapszervezetek a községekben támaszkodjanak a helyi kommunista és pártonkívüli, művelődésp.;litikáiikkal egyetértő értelmiségre. Alá kell húzni, hogy a párt és állami vezetés, megyei és járási vezetés érvényesítse a gyakorlatban, a kulturális munka területén, hogy segitse a szocialista mezőgazdaság szervezését is, a kultúra eszközeivel. A gyakorlatban e téren az arányok eltolódtak. Főleg az egyéni parasztok irányába történik a felvilágosító munka. A tsz parasztsággal kevés.:é foglalkoztunk. A népmüvelés eszközeivel el kell érnünk, hogy a tsz-en belül a munkára, munkafegyelemre, a közösségi érzetre neveljük, a közös, az állami érdek iránt, hogy ajé tsz s az állam érdekeit helyesen kapcsolják össze. A pártirányítás fontos része a helyes alapszervezetei munka. Ezen a területen a feladatok megoldása, a pártszervezetek felkészítése a járási pártbizottságokra hárul. Ezen a terüéeten több irányban kell dolgoznunk.Meg kell értetni, hogy a kulturális munka szerves része, alkotó része a politikai tömegmunkának. Mert a pártszervezeteink és vezetőségeink egy része nem nagyon bizik a kulturális felvilágosító munka nselő hatásában, csak a direkt politikai munnkát ismerik el hatásosnak. Pártbizottságainknál: és az állami vezetésnek munkálkodnia kell azon, hogy a helyi szervezetek felismerjék a népművelés jelentőségét. Meg kell értetnünk, bogy a jelenlegi viszonyok között a kultúrával való foglalkozás nem egyszerű kulturális kérdés, hanem az osztályharc # területéhez tartozó fontos politikai kérdés. A kulturális munka fontos politikai munka és_ezen a területen dolgozóg fontos politikai munkát végeznek. Ezeket a kérdéseket világossá kell alapszervezeteinkben. Annak, hogy a tömegek aktivan résztvegyenek kulturális célkitűzésein^: végrehajtásában, annak két feltétele van. ,/. 4tf