MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.
1/26. ő. e. Pártértekezlet. 1-55. • 1989. szeptember 23. - [A 24. ő. e. folytatása.] - - A pártértekezleten elhangzott, illetve írásban leadott hozzászólások. 1-55.
Például: a dolgozók Önkéntes elhatározása alapján a munkabér 1 %-kát tartalék levonásba helyezik, részjegy tartalékot képeznek ós ezt a dolgozók részjegy vásárlásra fordítják. A munkáltató forgótőkéhez jut, a dolgozók pedig a részjegy után oszztalékot kapnak és az osztalékKLCsak 20 Sí-kos S2JÁ esik, így a dolgozók 10 %-os nyugdíjjárulékot kb. 15 X jövedelemadó takarítanak meg, a munkáltatók pedig 43 % TB járulékot. Az igazi előny viszont az, hogy a kollektív jutalmak ilyen célra történő felhasználásra és más úton is ösztönözve vannak, akkor ez nem csa k tőkét jelent a munkáltatónak és a fejlesztést elősegíti, hanem igazi előny, hogy a dolgozók tulajdonossá válnak. Rövid időn belül a dolgozók tulajdonosként is fognak viselkedni, mert nem csak munkahelyük lesz a szövetkezet, vagy vállalat, hanem mint tulajdonosoknak a béren kívül osztalékra is igényük van. Nem csak a saját munkájukkal fognak hozzájárulni a jobb eredményekhez, hanem munkatársaikat is ebbe az irányba fogják terelni. Ha a dolgozó tulajdonos, akkor tulajdonosként fognak viselkedni a testületben és a vezetőket be fogja számoltatni, ha nem megfelelő az irányítás, akkor a leváltásokat is kezdeményezni fogja. * FgJLadatun k, hogy a t ulajd njiDjy, .az eroléletej L kialakítsuk. / Az állami tulajdon megfelelő kezelése nincsen megoldva gyakran nem rendeltetésszerűen kezelik, igy a községi, városi tanácsoknál létre kell hozni a helyi néptulajdont, amivel teljes egészében vagy a helyi lakosság, vagy a helyi tanács testület rendelkezik. Biztos vagyok abban, hogy gondosan fognak eljárni és a helyi célokra rendeltetésszerűen fogjak felhasználni a vagyont. b./ A fejlesztés a fejlődés motorja Jelenleg megadóztatjuk a beruházásokat, mert az általános forgalmi adó 15 %-kát ma is a beruházó viseli és csak a 10 %-kát igényelheti vissza. Máshol a fejlesztéseket ösztönzik és nem adóztatják meg. A jövő építésének az előfeltétele, hogy minden gazdálkodó szervezetnél megfelelő minőségi fejlesztésre kerülhessen sor. Ennek a beruházások adóztatása ellene hat. Az elmúlt gazdasági évben 1988-ban a beruházásokat megadóztattuk, az általános forgalmi adó 80 százalékát, vagyis 20 százalékot a beruházásoknak kellett viselnie és csak 5 százalékot igényelhetett vissza. Sajnos 1989-ben is hasonló a helyzet, az áfából 15 százalékot a beruházónak kell viselnie és csak 10 százalékot igényelhetett vissza. Ez drágítja a beruházást és egyidejűleg arra inspirálja a gazdálkodó szervezetet, hogy ne fejlesszen.
