MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/26. ő. e. Pártértekezlet. 1-55. • 1989. szeptember 23. - [A 24. ő. e. folytatása.] - - A pártértekezleten elhangzott, illetve írásban leadott hozzászólások. 1-55.

Véleményem az, hogy a fejlesztéseket megadóztatás helyett ösztönözni kellen, például saját erőből történő beruházás esetén a vállalkozási nyereségadóból 10, vagy 20 százalékos adókedvezményt biztositani. Modern gépek - automaták, rorbotok, stb., - és korszerű technika nélkül nincs és nem is lesz termékszerkezet-váltás. A közgazdasági szabályozó rendszert a fejlesztések szolgálatába állitva lehetne ehhez a forrásokat megteremteni. Ez elérhető lenne a külföldi tőke fokozottabb ^tW\UXS/^bfOJlé8 a belföldi gazdálkodó szervezeteknek nyújtott adókedvezményekkel, melyek fejlesztésekre ösztönöznék őket. Az exporttevákenység javítását pedig azzal lehetne elősegiteni, ha az a gazdálkodó szervezet, amelyik a bázishoz - az előző évihez - képest növeli a konvertibilis valutabetétet, a növelés felét szabadon felhasználhatná modern gépek, technológia, szabadalmak, licencek vásárlására. Ha behozunk korszerű gépeket, akkor azokkal fejlesztést hajtunk végre, mordern versenyképes termékeket tudunk előállítani és ez elvezethet a termékszerkezet változásához. ./ A személyi jövedelemadó és hatása A dolgozók többletteljesitménye arányában nem nő a nettó jövedelmük. Ennek az a következménye, hogy a dolgozók többletmunkát nem szivesen, vagy egyáltalán nem vállalnak. Biztositani kellene a hosszú távú érdekeltséget, mert ez az alapja a kibontakozásnak és a fejlődésnek. Erre jó megoldás lehetne, ha a munkáltató, a termelőszövetkezet a személyi jövedelemadót mint keresetadót fizetné be. Igy a dolgozók mentesülnének az adóbevallás készitése alól az állami költségvetés pedig ugyanazt az adóösszeget megkapná. Azok akik mellékfoglalkozást vállalnának, azok 20, 30, vagy 40 százalékos adót fizetnének az után a jövedelem után. A dolgozókat nem érdekli a bruttó munkabér, csupán a nettó munkabér lényeges számukra, mivel azt kapják kézhez és azzal tudnak rendelkezni. Pedig a dolgozók bruttó munkabér a személyi jövedelemadó alapja, ugyanúgy a bruttó munkabér után állapítják meg a nyugdíjjárulékot is, sőt a bruttó munkabér után fizeti a munkáltató /jelen esetben a termelőszövetkezet/ a társadalombiztosítási járulékot. Szerintem ezt nevezhetjük akárhogy, mégiscsak adó jellegű és a költségvetés bevétele. Nem csak kettős, hanem még hármas adóztatásról is beszélhetünk tehát. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a személyi jövedelemadó átlagosan 20-25 százalék körül fog alakulni, a nyugdíjjárulék 10 százalék, a társadalombiztosítási járulék 43 százalék, akkor egyszerűen azt is lehetett volna mondani, hogy a munkáltatók a nettó munkabér- vagy esetleg a keresettömeg után - 100 százalékos munkabéradót fizessenek .