MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.
1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]
Az 1936-os alkotmánynak ez a tétele még így hangzik: a Szovjetunióban minden hatalom „a város és a falu dolgozóié". Az új fogalmazás szerint: a Szovjetunióban minden hatalom a népé; ennek megfelelően a tanácsok ezentúl nem „a dolgozók küldöttjeinek szovjetjei", hanem a népi küldöttek szovjetjei. • Az 1936-os alkotmány szövegében még nem szerepelhetett az a tétel, amelyet az 1977-es tervezet megfogalmaz: a szovjet állam elősegíti a társadalom homogenitásának erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését. Ez a jelentős, humanista cél szerepel a Szovjetunió Kommunista Pártja programjában is; az alkotmánytervezet ezt most jogi érvénnyel is megfogalmazza. Ugyanígy összecseng a párt programjával a tervezetnek az a tétele is, hogy a szovjet állam minden ember szabad fejlődése kommunista eszményének megfelelően célul tűzi ki a reális lehetőségek kiszélesítését ahhoz, hogy az állampolgárok fejlesszék és hasznosítsák alkotó erejüket, képességeiket és tehetségüket, hogy sokoldalúan fejlődjék a személyiség. # A szovjet nép új történelmi közösségének kialakulásával, az össznépi állam megjelenésével indokolt, hogy a tervezet új módon fogalmazza meg — az egyébként érintetlenül hagyott —• szövetségi államszervezet tartalmát is. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes, soknemzetiségű szövetségi állam. A Szovjetunió megtestesíti a szovjet nép állami egységét, a kommunizmus együttes építésének céljából tömöríti az összes nemzeteket és nemzetiségeket. (A tervezet továbbra is tartalmazza a köztársaságok eddigi jogait, beleértve a Szovjetunióból való kiválás jogát.) Lényeges új tartalmi eleme az 1977-es alkotmánytervezetnek, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja tényleges társadalmi súlyából és szerepéből kiindulva külön cikkelyben fogalmazza meg, hogy:
