MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

4fe Az 1936-os alkotmányban az állampolgári jogok és kötelességek sorrendben a szöveg utolsó fő részébe kerültek, a társadalmi rend és az államszervezet taglalása után. Az új alkotmány tervezetében az állampolgári jogok és kötelességek a társadalmi rendről szóló részek után, de az államszervezetet összefoglaló fejezet elé kerültek. Ez a sorrendmódosítás azért elvi jelentőségű, mert az állampolgári jogok és kötelességek megvalósulása alapvetően befolyásolja az államhatalom gyakorlását. A sorrendi változtatás azt is jelzi, hogy a jogok megvalósulását nemcsak az állam, hanem a társadalmi rend is szavatolja. á£]k A szocialista demokrácia fejlesztésének irányába mutat az a szerkezeti változtatás is, hogy az 1936-os alkotmányhoz képest az 1977-es tervezet az államhatalmi szervek rendszerétől különválasztva — sőt, azok taglalását megelőzve —, elvi bevezetőként is felfogható fejezetbe illesztve tárgyalja a népképviselet alapelveit, a választójogot, a népi küldöttek (vagyis a tanácstagok és a képviselők) jogait és kötelezettségeit. Ez azért lényeges, mert a tervezet már az első fejezetében leszögezi, hogy a Szovjetunióban a néphatalom a szovjetek (tanácsok) útján valósul meg: a helyi tanácsoktól a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsáig. S ezek — az egységes rendszert alkotó szovjetek — ellenőrzik az összes többi állami szervet, amelyek kötelesek nekik beszámolni. Melyek az alkotmánytervezet legfontosabb új megállapításai a Szovjetunió politikai és gazdasági rendszeréről? JfBj A szovjet állam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrajának feladatait, össznépi állammá vált. Ebből^ — az 1936-os alkotmányhoz képest — több új tartalmat hordozó tétel következik. • Az új alaptörvény tervezete szerint a Szovjetunió: szocialista össznépi állam, tehát nem csupán „a munkások és parasztok szocialista állama", hanem olyan állam, amely kifejezi: a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, valamennyi nemzet és népcsoport akaratát és érdekeit.