MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

szocialista alkotmányoknak azt az általános megkülönböztető vonását, hogy egyértelműen megfogalmazzák az állam társadalmi meghatározottságát. A polgári alkotmányok általában két fő részből állnak: egyfelől az államszervezet, az állam szervezeti felépítését, másfelől az állam és az állampolgárok közötti viszonyt fogalmazzák meg. Ezzel szemben í szocialista alkotmánynak rendszerint van egy harmadik fő része is: ez fogalmazza meg az alkotmány társadalmi alapját, azt a gazdasági, politikai és társadalmi rendszert, amelyre az alkotmány épül. Az új szovjet alkotmánytervezet az 1936-os alkotmánynál jóval részletesebben tárgyalja a társadalom alapját: míg ott egy fejezet foglalkozott vele, az új tervezet terjedelmének nagyjából a fele a társadalmi alapokkal foglalkozik, amelynek az alkotmány további, elsősorban jogi (az államszervezet és az államállampolgár viszony) része a következménye. A bevezető — a történelmi előzményeket is összefoglalva — leszögezi, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban új típusú állam született, amelynek legfőbb célja: az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. Hat évtized mélyreható társadalmi-gazdasági változásait röviden áttekintve a bevezető megállapítja, hogy a Szovjetunióban az állam már teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait: össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmushoz vezető út törvényszerű szakasza. Ennek megfelelően az állam soron levő feladatai között előtérbe kerül: a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése, átalakítása kommunista társadalmi viszonyokká. Ez a társadalmi meghatározottság érvényesül abban is, hogy az új tervezet az 1936-os alkotmánynál bővebben — külön részekben, illetve fejezetekben — foglalkozik a szovjet állam politikai és gazdasági rendszerével, az állam társadalmi fejlődésének és kultúrájának alapjaival, a szovjet állam külpolitikájával és a haza védelmével. Van azonban az új szovjet alkotmány tervezetének két, szintén a lényegre utaló szerkezeti újdonsága, amelyek aszocialista demokrácia elmélyülését jelzik.