MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

Az ipari termelés változásai Pest megye ipari termelése 1975-78 között évi 5,5-7,5 százalékkal, 1979-ben mérsékeltebb ütemben 1,5 százalékkal növekedett. Üzemeinkben dolgozik az ország iparában foglalkoztatottak 5,9 százaléka, akik az ipari termelés 8 százalékát állítják elő. A vegyipar és villamosenergia-ipar a termelés felét adja. A Dunai Kőolajipari Vállalat technológiája, termékei kiállják a nemzetközi összehasonlítást. A Dunamenti Hőerőmű az ország energiatermelő kapacitásának 40 százalékát képezi. A Vinyica-Albertirsa közötti távvezeték és fogadóállomása egy átlagos erőmű termelésének megfelelő mennyiségű elektromos energia szállítására és fogadására képes. A gépipart a IV. ötéves tervben megkezdett szerkezetátalakító fejlesztések folytatása jellemezte. Több vállalatnál új akciókat is elkezdtek. A megyei pártbizottság megkülönböztetett figyelemmel kísérte a nagyvállalatok munkáját. Több esetben testületi ülésen foglalkozott a Csepel Autógyár, a MEZŐGÉP Tröszt, a Mechanikai Művek, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, az Ipari Műszergyár helyzetével. Ezek a vállalatok az ágazat fejlesztési koncepciójával összhangban kialakították hosszabb távú programjaikat. Az elektronikai, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártó vállalatokra, valamint a közúti járműgyártásban részt vevő, és a háttéripari termelőüzemekre jelentős feladatok hárulnak a gépipar hosszú távú fejlesztése során. A könnyűipari vállalatok termelési és piaci gondokkal küszködtek. A kereslet a jó minőségű, korszerű kikészítésű, divatos, egyedi hatású könnyűipari termékek felé irányult. Ezeket az igényeket a vállalatok többletráfordításokkal, a termelőberendezések kiegészítésével csak részben tudták teljesíteni. így még nehezebb feladattá vált leküzdeni a telített piac, a magas vámok, az erős konkurrencia okozta nehézségeket. A jelentkező gondok miatt a könnyűipari termelés növekedési üteme lelassult, egyes vállalatoknál csökkent. A vállalatok a megváltozott értékesítési lehetőségekből kiindulva programokat dolgoztak ki a hatékonyság növelésére. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat csökkenő termelés mellett, a Váci Kötöttárugyár az árukínálat korszerűsítésével javítja jövedelmezőségét. A tanácsi vállalatok és az ipari szövetkezetek évi tíz százalékot meghaladó termelésnövekedést értek el, ami országosan is kiemelkedő. Termelésük ma már meghaladja a 6,5 milliárd forintot. Munkájukat a sokszínű, rugalmasan változó termékskála, az átlagosnál magasabb jövedelmezőség jellemzi. Többségük korszerű kis- és középüzem. Közülük is kiemelkedik a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari Vállalat, a Texelektro Ipari Szövetkezet, a Texgráf Ipari Szövetkezet. A szövetkezetek és a tanácsi vállalatok növelték a lakossági szolgáltatásokat, termékeik bővítik a hazai árualapot, jól kooperálnak a nagyvállalatokkal, jelentős az önálló exportjuk is. Az ipari szövetkezetek a bedolgozói hálózat bővítésével, több mint 4 ezer - más módon munkába nem vonható dolgozót foglalkoztatnak. Az építőanyag-ipar termelése jelenleg 3 milliárd forint értékű. Növekedett a cement-, a tégla-, a burkolólap-, a homok- és a kő termelése. Pest megyében befejezéséhez közeledik a téglaipar rekonstrukciója: 1981-ben már mindenütt új és felújított téglagyárak működnek. Két új kavicsbánya megnyitására került sor, ezeknek az éves kapacitása egy millió köbméter. A Cement- és Mészművek Váci Gyárában a cementtermelés további növelése érdekében már a VI. ötéves tervben teíjes rekonstrukcióra van szükség. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek teljesítménye 1976-78 között évente 8 százalékkal nőtt. Az állami vállalatok fejlődése ennél gyorsabb volt. Az építőipar fejlesztésére mintegy 800 millió forintot használtak fel. A megye építőszervezetei nagy részt vállalnak a főváros építési feladataiból. Az építési igények és a lehető-