MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

ségek között az V. ötéves terv idején is megmaradt a feszültség. Továbbra is igénybe kellett venni megyén kívüli kapacitásokat. Néhány ipari vállalat és több mezőgazdasági termelőszövetkezet saját feladatai megoldására önálló építőipari részleget szervezett. A kivitelezésben sok még a gondunk: a minőséggel, a technológiai és munkafegyelemmel. A kormány által kiemelt és az exportot növelő beruházások, valamint a tanácsi fejlesztések döntően határidőre elkészültek. Egyes vállalati beruházások és az élelmiszer-feldolgozó, tároló kapacitások egy része azonban csak jelentős határidő csúszással valósult meg. A pártszervezetek közvetlenül segítették a kiemelt exportnövelő beruházások megvalósulását mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, de nagy szerepet vállaltak a kommunális építkezéseknél is. így a többi között példás volt a kerepestarcsai kórház építésének szervezésében, a vállalatok együttműködésének összehangolásában nyújtott segítség. A DKV pártbizottsága a DKV fejlesztésében-, a ceglédi járási pártbizottság a távvezeték építésében Albertirsának adott meg minden támogatást. Ugyanez a felelősség, gondosság jellemezte a rekonstrukciót végrehajtó vállalatok, telephelyek pártbizottságait is, akár Diósdon, vagy a könnyűipar területén. Az építőipari pártszervezetek a bonyolult feladatok ellenére és a mostohább körülmények között jól mozgósították a dolgozókat. Pest megyében számos új termék gyártása is elkezdődött. Ezek közül a legjellemzőbbek: a kőolajlepárlás nyomán keletkező fehéráruk, s a kivont melléktermékek i a közúti járműgyártás korszerű főegységei; nagynyomású festőaggregátok; elektronikai alkatrészek, fénycső és higanygőzfojtók; megnövelt teherbírású kúpgörgős csapágyak; Trapper farmeranyag, szennytaszító kelméből készült szabadidőruhák; lenpozdorjából préselt bútorlap; a műanyagból készült víz-, gázvezetékek, műanyagszerelvények, teflonanyagú ipari alkatrészek; színes fotófilmek és papírok. Az új termékek gyártásbavétele több üzemben folyamatos tevékenységgé vált. A termékszerkezet átalakításának üteme az iparban a népgazdaság igényeihez képest azonban lassú. Évente az árbevételnek átlagosan csak tíz százaléka származik új termékekből. Lassítja a folyamatot, hogy nem alakult ki a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek megszüntetésének, pótlásának megfelelő rendszere. Az ipari üzemek nyeresége az 1976. évi szabályzómódosítások után 1977-től egyenletesen emelkedik. Egyes nagyüzemeknél, valamint a tanácsi vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél a nyereség az árbevétel 10-15 százalékát is meghaladja. A termelés jövedelmezősége azonban átlagosan csak 5-7 százalék körüli. Ez összefügg az eszközök gyenge hatásfokú kihasználásával, a magas készletállomány lassú forgásával, az ösztönzőbb bérezés hiányával is. Az állami költségvetés bevételeit ipari egységeink 1975-höz képest 1978-ban 60 százalékkal többel, 9,4 milliárd forinttal gyarapították. A termelés központi költségvetési támogatása az elmúlt években változatlan maradt, 1,4 milliárd forintot tesz ki. A tervidőszakban kiemelt feladat volt a külgazdasági egyensúly javítása. Pest megye ipari üzemei dinamikusan növelték az elmúlt években exportjukat, változott az exportáruk összetétele. A tőkés kivitel 1975 óta megkétszereződött, 1979 végére eléri a 6,5 milliárd forintot. A szocialista export évente 7-9 százalékkal nőtt, követte az államközi szerződések szerinti igényt. Gyorsabb ütemben nőtt az export azoknál az ipari üzemeknél, amelyeknél a fejlesztéshez a saját anyagi forrásokon túl célhiteleket is igénybe vettek. Gazdaságos a kivitel a vegyipari vállalatoknál. Egyes gép- és könnyűipari termékeknél 25-28 forintból termelnek ki egy dollárt, 18-24 forintért egy rubelt. Ezek a vállalatok ösztönözték a piaci információk figyelését, értékelését; tervezési, termelésszervezési rendszerük képes a rugalmas, gyors reagálásra. Még sok a gazdaságtalan export. A gépipari és könnyűipari üzemek jelentős része még nem tud versenyképes terméket gyártani. Nehezíti az export kibonta-