MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

tőapparátusával közösen alakította ki a D 750 tehergépkocsit, és licenc honosításával a ZF sebességváltó gyártásának feltételeit. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat a moszkvai Háncsrostkutató Intézettel együttműködve keresi a len hasznosításának lehetőségeit. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat sok intézettel - köztük a budapesti Műszaki Egyetemmel - tart szoros kapcsolatot, szerződésük alapján érdekeltek a műanyagok széles körű elterjesztésében. Szervezettebbé váltak az ipari és a mezőgazdasági üzemek. A fejlődés elsősorban az új munkahelyeken, a korszerű termelőberendezések és a rekonstrukciók eredményeként szembetűnő. Ezek többsége jó feltételeket teremtett a termelékeny munkához. Magas színvonalú az üzemek szervezettsége a vegyi- és a villamosenergia-iparban, s mind több mezőgazdasági üzemben. A gép- és a könnyűipari vállalatok egy részénél jó eredménnyel alkalmazták a korszerű munkaszervezési eljárásokat. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Ganz Műszer Művek gödöllői gyárában, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál az adott termékeknél és műveleteknél ezek a módszerek 20-50, néhány esetben 100 százaléknál is magasabb termelékenységnövekedést eredményeztek. A Nagykőrösi Konzervgyárban az anyagmozgatás és csomagolás korszerűsítésével a korábbi létszám háromnegyed részével képesek elvégezni a feladatot. Az üzemek nagy figyelmet fordítottak a munkaerő-gazdálkodás javítására. Több helyen kezdeményezték a munkaerő átcsoportosítását. A Csepel Autógyárban, a Mechanikai Művekben, és más nagyüzemekben mindez szakmai átképzéssel, az anyagi érdekeltség rendezésével járt együtt. Tovább terjedt a szocialista munkaverseny-mozgalom, 200 ezer brigádtag, 8700 szocialista- és szocialista címért küzdő brigád mellett 8900 munkabrigádban versenyez. Jól segítették a szervezettebb, hatékonyabb munka kibontakozását. Az eredmények ellenére az üzem- és munkaszervezés színvonala több területen elmarad a szükséges és lehetséges szinttől. A vállalatok, a szövetkezetek, különösen a gyáregységek és telephelyek belső szervezete, érdekeltsége csak részben képes a népgazdasági igények helyes közvetítésére. Tükröződik ez a teljesítményekhez még mindig kevéssé kötődő bérezési gyakorlatban, a laza munkafegyelemben, a munkaidő, a drága gépek rossz kihasználásában. Az iparban a gépek átlagosan 1,38 műszakot, (de a nagy teljesítményű termelőberendezések már 1,8 műszakot) üzemelnek. Részben a belső szervezetlenség, a kooperációs kapcsolatok hiányosságai miatt a nagy raktári készletek mellett is a termelőegységek többségénél visszatérő gond az anyaghiány. Az üzem- és munkaszervezés még nem vált a hatékonysági tartalékok feltárásának, hasznosításának fő eszközévé. A megyei pártbizottság, valamint a járási, a városi és az üzemi pártszervezetek munkájában a gazdasági kérdések a fő helyen szerepeltek. A gazdaság pártirányítása, ellenőrzése, segítése elsősorban a népgazdaság igényeinek szem előtt tartásával folyt. A megyei testület különösen nagy figyelmet fordított az exporttermelésre, az ipari nagyvállalatok perspektívájának rendezésére, a termékszerkezet korszerűsítésére, a vállalati eszközökkel való jobb gazdálkodásra. Az alsóbb pártszervek sokat foglalkoztak a minőség, a takarékosság, az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel. A Pest megyei pártbizottság kidolgozta és elfogadta az állattenyésztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az építőipar fejlesztésének hosszú távú feladatait. Segítették a tervszerűbb munkát az éves cselekvési programok, amelyek a legfontosabb gazdasági feladatokra összpontosították a politikai figyelmet, különösen a beruházásokra, az exporttevékenységre és a készletgazdálkodásra.