MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. augusztus 23.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest megyei cigánylakosság helyzetéről a PB 1961. júniusi határozata alapján. - - Jelentés. 23–36.

-3A munkahelyi közösségek ma már jól elfogadják és megbecsülik a rendszeresen dolgozó segéd, "betanitott és szakmunkásokat,a törzsgárdatagokat, a brigád és szocialista brigádtagokat és vezetőiket. Nagyobb számban találhatók törzsgárda tagok az építőiparban /pl. a PÁÉV-nél 500, a ceglédi járásban 80 szocialista brigádtag van./ A munkára szoktatást, a rendszeres, fegyelmezett munkára nevelést jól segítette, egyes munkahelyeken csoportosan alkalmazásuk saját hangadójuk vezetésével /pl. Budai Téglagyár/ A cigány dolgozók beilleszkedése ott'legeredményesebb, ahol a munka és szocialista brigádok tőrödnek beilleszkedésükkel, védnökséget vállalnak értük a munkában, egyéni életükben egyaránt.Kiemelkedő e téren a szakszervezetek tevékenysége, A legtöbb szakmunkás a Ganz-Árammérő gyárban, a Dunai Kőolajipari vállalatnál, a Szolgáltató,-Csomagoló Vállalatnál, a Dunai Hőerőműnél és a Csepel Autóban dolgozik. A rendszeresen dolgozó cigányok között leggyorsabban a segéd, és betanitott munkások csoportja növekszik. Beilleszkedésüket leginkább azok az üzemek, üzemi szervezetek segítették elő, amelyek évi nevelési tervek alapján foglalkoztak szakmai képzésükkel, tömegpolitikai oktatásukkal, közéleti aktivitásukkal./pl. PÁÉV. Csepel Autógyár, Lenfonó/ A munkáképeskoru cigány férfiak és különösen a nők teljes foglalkoztatásának lehetősége adott,aktivitásuk növelhető. Egy részüket azonban hátrányosan érinti,hogy általános iskolát nem végeztek, szakmájuk nincs. Ez a fő oka, hogy jövedelmük,anyagi helyzetük csak lassan javul. A cigányság fejlődését lassítja az is,hogy nehezen vállalják a termelési fegyelmet. Ez különösen ott szembetűnő, ahol a munkahely, a munkahelyi közösség passzivan fogadja őket. A hagyományos cigányfoglalkozások egyéni folytatására nincs jelentős társadalmi igény. Jó gyakorlat azonban,a hagyományos foglalkozások folytatóit KTSZbe tömöriteni. /Pl. szentendrei,ráckevei járás/ A megyei cigánycsaládok életszínvonala erős eltéréseket mutat az egy főre jutó jövedelem szerint: a rendszeresen dolgozó családok többségében az egy főre jutó jövedelem 1200.-Ft. kisebb