MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. augusztus 23.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest megyei cigánylakosság helyzetéről a PB 1961. júniusi határozata alapján. - - Jelentés. 23–36.

-4részénél 1600.-Ft feletti. Ezeknél a családoknál 1971-1977 között 40 %-kal nőtt az egy főre jutó havi kereset. A családok közel 30 %nál 800-1200.Ft, kh. 32 %-ánál 400-tól 800.-Ft. 23 %-ánál 400.-FT vagy ennél kevesebb a kimutatható egy főre jutó jövedelem. Az életmódváltozást súlyosan hátráltatja,hogy a cigány családok nagy többsége még nem tud a keresettel,jövedelemmel jól gazdálkodni . A cigánycsaládok anyagi "helyzetének egyik fontos mutatója a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság szinvonala. Rádióval és TV-vel jobban ellátottak mint a többi ai, viszont az összes tartós fogyasztási cikk tekintetében rosszabban ellátottak mint a megyei nem cigány családok átlaga. 2./ Település és lakásviszonyok változásai Településviszonyaikban is kedvező változás ment végbe. Csökkent a telepen élők aránya. Jelenleg a cigánylakosság 40 %-a, 9 ezer fő él telepen, ez 30 %-kal kevesebb mint az országos átlag. 1970-ben 99 megyei cigánytelep volt. 1970-7

r között a telepek száma 14-gyel csökkent. Az ötödik ötéves tervben előreláthatólag további 2o telep felszámolása várható. Jelenleg teljes felszámolás előtt áll több telep, pl. a gödöllői,dabasi és váci járásokban,és Nagykörösön. Az eredményeket csökkenti az illegális betelepedés,a megelőző intézkedések hiánya,az engedélynélküli épitkezés melynek következtében néhány községben uj telepek is kialakultak, /pl.Érd, icsa,Szigetszentmiklós/. Növekedett azoknak az aránya, akik csoportokban települtek a nem cigány környezetbe. Ez azonban azzal a veszéllyel jár,hogy az ujabb"telepek" magvaivá válnak. Tovább emelkedett azok aránya, akik családonként, szétszórtan élnek a községekben, városokban, Hosszú távon ez jelenti a megoldást. A családok betelepedését neheziti, esetenként megakadályozza