MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1976. július 20.

Napirend: - 2. A párt szövetkezetpolitikájának érvényesülése a megye ipari szövetkezeteiben. - - Jelentés. 19–25.

- 22 részvételét a szervezeti életben. így mintegy lloo szövetkezeti tag társadalmi szerepe vált lehetővé. Tapasztalataink szerint a választott testületek egyre inkább töltik be hivatásukat. A szövetkezetekben folyó mozgalmi élet hatására fejlődött a szövet kezeti demokráci

a is, javult a munkahelyi légkör. Szinvonala sabbá váltak a közgyűlések, szervezettebb, jobban előkészített és tartalmasabb lett a vezetőségek munkája. Problémaként jelentkezik, hogy a közgyűlések csak loo - 15o fős taglétszámig tud nak olyan érdemi munkát végezni, hogy a tagság aktiv közreműködése, vitakészsége kibontakozhassék, a nagyobb létszámnál a formalitás a jellemző. Nem vált be a részközgyűlések rendszere sem. Indokolatlanul sok a kizárólag közgyűlési hatáskörbe tar tozó ügyek száma. A tapasztalat szerint a küldöttközgyűlések hatásfoka kedvezőbb, de szükséges lenne, hogy a küldötteket ne a közgyűlés, hanem a termelő kollektivák válasszák. A vezetőségi ülések színvonala - különösen a legutóbbi választások óta örvendetesen javult. Fellelhető a szövette ze tek egy részénél az előkészítés hiánya, az aprólékos ügyek odavitele és, hogy nem differenciálnsk kellően a kollektiv és a szakvezetés körébe tartozó kérdések között. A szövetkezeti demokrácia közvetlen formáinak gyakorlásában történtek előrelépések. Nagyobb szerepet kaptak a termelési ta nácskozások, munkaértekezletek, szakmai tsn ácskozások, az ifjúsági parlamentek, a szocna lista brigádok tanácskozásai. Egyrészt az nem minden szövetkezetben vált rendszeressé, másrészt csak az éves termelési tervek megtárgyalására, vsg y egyes spe ciális problémákra vonatkozott és kevés azon szövetkezetek száma, ahol a fejlesztési koncepciók, a fegyelem megszilárdítását célzó intézkedés ek, vagy jelentősebb gazdasági és mozgalmi kérdések szerepeltek napirenden. A szövetkezetek megerősödését, a vezetés színvonalának növe lését szolgálta a következetesebb személyzeti és káderpolitika

. amely jelentősen javult az elmúlt időszakban. Előtérbe került ugyan a káderutánpótlás, azonban még kevés helyen te kinthető megoldottnak. Érvénesül a vezetőkkel szemben a hármas követelmény, ennek hatása a választások során is megmutatkozott.A vezetők döntő többsége a tagság bizalmát élvezve ke -