MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. október 23.

Napirend: - 1. Az agglomerációs övezet távlati fejlesztési koncepciója. - - Jelentés. 13–28.

Pest megyei Tanács Elnöke Jelentés az agglomerációs övezet távlati fejlesztési koncepciójáról. Pest megye helyzetében, kiemelt szerepet tölt be a közvetlen fővároskörnyéki települések speciális helyzet. . Az elmúlt több mint két évtized társadalmi átalakulása főleg Főváros hatása alapvetően megváltoztatta arculatukat. A legnagyobb változást e településekre - az ország távoli megyéiből történő betelepedés - a nagymértékű népességnövekedés jelentette. Hatására az egyes települések lélekszáma többszörösére duzzadt, többsége bejáró lett, kialakultak a tipikus munkáslakta községek, a lakóhelyi ellátás állandóan csökkent. Az agglomeráció 44 településében - a megye 909 ezer lakosából 360 ezer lakos él. A települések számát az 1005/1971.sz. kormányhatározat jelölte ki. A kijelölés alapját az képezte, hogy fejlesztésük a Fővárossal összhangban kerüljön megvalósitásra,amely a tapasztalatok alapján szükséges volt. Az övezet népessége 1960-1970. között 128 ezer fővel növekedett, 70 %-a bevándorlásból. A megyében történő letelepedést fokozta a ma is érvényben lévő budapesti telepedési korlátozás. Ez a terület ma a Főváros munkaerőszükségletének legjelentősebb külső forrása. Ugyanakkor maga az övezet is jelentős iparral rendelkezik, amely részben Budapest iparához kapcsolódik és Budapest ellátását szolgálja. Ma már az övezet nélkülözhetetlen szerepet tölt be a budapesti idegenforgalom és turizmus hétvégi pihenés ellátásáben. A megye politikai és társadalmi vezetésének a megyén belül évek óta az egyik legnagyobb gondot és feladatot a fővároskörnyéki települések ellátásának javitása jelentette. A nagy számú népesség befogadására az egyes települések nem voltak felkészülve lakás, iskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi hálózat, közmüvesités