MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. október 23.

Napirend: - 1. Az agglomerációs övezet távlati fejlesztési koncepciója. - - Jelentés. 13–28.

2./ közlekedés, stb. és minden erőfeszités mellett, - a korlátozott anyagi lehetőségek miatt - az ellátás szinvonalát jelentősen javitani nem lehetett. További feszültséget jelentett, hogy a települések többségét bérből és fizetésből élők lakják, munkástelepülések . Egyes főhatóságok a tervezések során figyelmen kivül hagyták a nagy népességnövekedés következményeit, sőt olyan felfogások is érvényesültek, hogy amennyiben az ellátás nem javul, megszűnik a letelepedés a megyében. Lényeges változást az 1965-ös Pest megye helyzetét tárgyaló Politikai Bizottsági határozat jelentett. Az országos főhatóságok azóta kezdtek nagyobb figyelmet forditani arra, hogy Pest megye középtávú és éves tervei során figyelembe vegyék a megye helyzetét és jogos igényét. Ennek eredményeként az övezetben is az alapellátás /közművesítés, lakás, iskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi hálózat, közlekedés/ valamelyest javult, azonban alapvető változást ma sem sikerült elérni. Az agglomerációs övezet helyzetével az elmúlt évek során számos tervező és tudományos intézet, bizottságok foglalkoztak és készitettek különböző koncepciókat. A tanulmányok egy része kormányhatározatok előterjesztéséhez szolgáltak alapul, egy részük fakultativ megbizások alapján, megyei egyeztetés nélkül és megyei koncepcióktól eltérő elgondolásokkal. Ez sok esetben zavart okozott a megyei vezetés számára is. A megyei vezetés észrevételezése alapján csökkent az agglomerációval való megyei egyeztetés nélküli foglalkozás. Az agglomeráció településeinek fejlesztésére jelenleg 3 kormányhatározat van érvényben. Az 1005/1971-es, amely összhangban a Fővárossal a terület felhasználásról intézkedik, a 3002/1973.sz. Kormányhatározat, amely Budapest és környéke közlekedésfejlesztéséről intézkedik, az 1007/1971.sz. határozat, amely a településhálózat fejlesztésének irányát határozza meg.