MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. január 16.

Napirend: - 1. Jelentés a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–6.

2./ napirend : A Szakszervezetek Megyei Tanácsának jelentése a munka-verseny-mozgalomról a Központi Bizottság 1971. XII. 1-i határozata alapján /Előadó: Dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára/ A napirendhez meghivott: Gsbányi Lajos elvtárs, a Gazdaság­politikai Osztály vezetője. Személyi javaslatok, Fegyelmi ügyek, Különfélék A végrehajtó bizottság megkezdi az előzőekben felsorolt sorrend szerint a témák megvitatását. 1./ napirendi pont: A napirendhez kiegészítést tesz Gabányi Lajos elvtárs: Ismertette a Mezőgazdasági és Eleimezesügyi Minisztériummal /a megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács részvételével/ közösen megtartott évi értekezlet eredményét. Kérdéseket tettek fel : Dr. Simon Pál, Kiss Emil, Jámbor Miklós elvtársai: A kérdésekre megválaszol t Gabányi Lajos elvtárs, Dr. Bíró Ferenc elvtárs. Gabányi Lajos elvtárs válasza : Fejlesztésre ott kerülhet sor a mezogazdasagi üzemekben, ahol a legkisebb befektetéssel tudunk eredményre jutni. Fejlesztést eszközölnek Csemő térségé­ben, ahol a támogatás 50-60 %-os lesz. Termelőszövetkezeti szö­vetségenként tárgyalják meg az üzemi terveket. D r. Bíró Ferenc elvtárs válasza : A megye termelőszövetkezete ben a tehenészetek nagy része a besorolás szerint extenzív ka­tegóriába tartozik. Az intenzív kategóriába az állami gazdaságok tehenészetei tartoznak. A 4500 literes - kiemelkedő - kategóriá­ban jelenleg csak néhány tehenészet sorolható. Kiss Emil elv­társnak válaszolva; nem engedhető meg, hogy minden szövetkezet nagy beruházási költséggel korszerű tehenészeti telepet létesít­sen. Elegendő fejlesztési alap sem áll rendelkezésre. Ismerjük a dotáció nagyságát, ennek ellenére továbbra is átgondolt fej­lesztésre van szükség, Nagyon meggondolandó az, ami a gyenge termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban felmerült. Több olyan gyenge termelőszövetkezet van, ahol a termelő terület ki­válóan alkalmas takarmánytermelésre. Ezeken a helyeken a gyenge­ség okainak megszüntetése között szerepel a szarvasmarhatenyész­tés fejlesztése is. Jámbor Miklós elvtársnak válaszolva. Eddig azt tartottuk, Jiogy a 3000 literes fedési átlag az a szint, ahol már elkerülhető a veszteség. A felvásárlási árszínvonal emelése sem változott ezen a megítélésen. Ugyanis nemcsak az árak, ha­nem a termelési költségek is emelkedtek. A jövedelmezőség növe­lésének egyetlen járható utja a jövőben nem az áremelés, hanem a hozamok növelése, mert ezzel a fajlagos költségek csökkennek.

Next

/
Thumbnails
Contents