MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. január 16.
Napirend: - 1. Jelentés a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–6.
A férőhely épitési beruházás költsége nagyon tág határok között mozog. 30 ezer és 60 ezer Ft között, elfogadhatónak értékelhető. A technológiára vonatkozóla ;; a MÉM rendeletben előirta, hogy mely teciino lóg iákra biztosit állami dotációt. Hozzászólások; Kis3 Emil eÍv társ ; Az anyagot jónak tartja. Azt kéri, hogy a megyétől kapjanak a járások egy egységes eligazítást. /Talán nagyaktiva keretében oldható meg a legjobban./ A fajta-kérdéssel kapcsolatban. Véleményük szerint a magyartarka fajta sokkal többre képes, mint amit elérnek a gazdaságok. A gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy egy külföldi fajtával egész állománycserére készüljünk fel. A magyartarka termelés növelése nem technológiai kérdés, hanem takarmányozási és szakember ellátottsági. A mezőgazdaságban célszerűbb lenne a szakmunkásokat 2-3 éves kurzusok helyett 2-3 hónap alatt, az eddigieknél lényegesen nagyobb számban kiképezni. /Igénybe lehetne venni talán a megyei péceli iskolát is./ A kurzusok anyaga pedig a munkafolyamé tok elvégzésére való tanitás lehetne. A Kormány-program előir különböző keresztezés! folyamatokat. Jó lenne előre látni ezt is. Talán besegíthetne a megyei tanács és az állattenyésztési felügyelőség. A Galga-mentén célszerűbb lenne az állami eszközöket megfelelő korszerű tehenészeti telepek létesítésére felhasználni, mint engedni, hogy a termelőszövetkezetek szétaprózottan rekonstrukcióra használják fel. Biró elvtársnak igaza van abban, hogy az áremelkedés - ami a tejnél már bekövetkezett - nem kompenzálja a termelés költségeit. A jövedelmezőségi szint eléréséhez ennél fogva már nem is elég, ha az egy tehénre jutó tejtermelés csak 3000 liter, hanem legalább 3200 liter kell, hogy legyen. Lakatos Tibor elvtárs : Az anyagot jónak tartja, az egyeztetve lett a megyei tanács szakvezetésével. A koncepcióval egyetért. Ugy véli, hogy ennek a nagy munkának a végzését majd legjobban az egyes üzemek vezetőinek felkészültségében lévő különbségek, valamint a szarvasmarha-program kérdésének rossz felfogása fogja nehezíteni. Az extenziv kategóriába azok az üzemek tartoznak, amelyek veszteségesen tartják a szarvasmarhákat. Ezek számára egy kicsit kilátástalannak látszik a feladat megoldása. Igen fontos feladat: megértetése a termelő üzemekkel. Nemcsak a belső tartalékot kell mozgósitani, hanem a szakembereket is igen komolyan és megfelelően felkészíteni. Minden üzemnek legyen saját koncepciója, aminek alapján a tenyésztői munkát megszervezi. A VB-től azt kéri, hogy az .Agráregyetem állattenyésztési tanszéke a leggyengébb szakemberekkel rendelkező termelő üzemeknek segítsen a fejlesztési tervek kidolgozásában. Helyes lenne, ha felmérés készülne arról, hogy egy-egy üzem milyen hasznosítású /vegyes, hus, tej/ szarvasmarhát akar tartani. Utána lehetne egyeztetni, ho^y milyen összetételt kell megyei szinten kialakítani, s rögzítésre kerülhetne, hogy az elkövetkező 10-15 évben milyen lesz a tenyésztés iránya. A takarmánygazdálkodással kapcsolatban. A minisztériumi értekezleten is elhangzott, hogy nem sokat léoett előre sem a z ország, sem a megye ebben a tekintetben. Nagytömegű takarmány-termeléshez igen fejlett gépesítésre lenne^szükség, .A ja agy legelőterületek nincsenek kihasználva. Igen sok rét és legelő specialista van, kapcsolódjanak azok is aktivan ebbe a programba, különösen a gyenge üzemeknél.
