MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. június 20.
Napirend: - 2. Jelentés az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatairól és az 1972/73-as oktatási év feladatai. - - Jelentés. 16–30.
A társadalmi érdek gyakorlati megvalósulását - ugy látják - sok helyen csorbát szenved, mivel a csoport ée egyéni érdekek érvényesülnek elsősorban, /pl. tisztességtelen nyereségszerzésre irányuló vállalati törekvések, vagy túlzott anyagiasság egyesek részéről./ Az érdekellentmondások természetét, azok megoldásának módjait kevésbé fejtették ki mélyebben. A munkásosztály és a parasztság érdekeinek egyeztetését és az érdekellentmondások feloldását sok helyen egymás rovására látják megvalósulónak. Pl. a nagyüzemi munkások nagy része magasabbnak itéli meg a parasztság életszínvonalát mint az átlagmunkás életszínvonalát. A parasztság szociális helyzetének alakulása / családi pótlék, gyermekgondozási segély, nyugdíjkorhatár / valamint a falusi életkörülmények, az egészségügyi, a kulturális és szolgáltatási ellátottsági színvonal elmarad a munkáspkétól, ezért a parasztság ugy itéli meg, hogy érdekei nem megfelelő mértekben érvényesülnek a munkásokéval. A tömegpropaganda elősegítette, hogy hallgatóink zöme világnézeti, a szocialista tudat és közgondolkodás kérdéseiben tisztábban lásson, és ezen az alapon reálisabban itéli meg társadalmunk fejlődési tendenciáit ellentmondásaival együtt. Ilyen kérdésekkel való foglalkozást a szocialista épitőmunkánk szerves részének tekintik és igénylik* hogy a párt a szocialista közerkölcs, magatartás követelményeit állandóan napirenden tartsa, bírálja, értékelje a nem kiyánatos jelenségeket, helyes irányba orientálva eszel a közvéleményt. Hallgatóink nagy többsége elismeri,hogy össztársadalmi szinten a marxiz mus-leninizmus hegemóniája érvényesül, de a marxista világnézet terjedése mellett a közgondolkodás, az emberek magatartása és tudati fejlődése társadalmunk jelenlegi szakaszában bizonyos fázis késéssel követi a gazdasági,társadalmi változásokat. A szocialista tudat és közgondolkodás fejlődését akadályozó problémákról sok jogos észrevételt tettek, különösen olyan tendenciák alakulásáról, amelyek a párt célkitűzéseivel ellentétesen fordulnak elő. Helyenként túlértékelték, általánosították az előforduló negatív tendenciákat. Kevésbé sikerült tisztánlátást elérni a kispolgári magatartás és gondolkodásmód tartalma és gyakorlati megnyilvánulásai a