MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. június 20.

Napirend: - 2. Jelentés az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatairól és az 1972/73-as oktatási év feladatai. - - Jelentés. 16–30.

A tervgazdálkodás szükségességét elismerik, de a tervezés jelenlegi rendszere és tartalma, a terv és piac összekapcsolása kevésbé ismert. A népgazdaságban jelentkező problémáinkat / beruházások, költségvetési hiány, fizetési mérleg alakulása,/ sokan a tervezés hiányosságaira vezetik vi33za„ A közgazdasági szabályozók működését nem tartják eléggé hatékonynak, és sok helyen olyan vélemény hangzott el, hogy emiatt nem biztositott a termelés, a termelékenység tervezett növelése. Hallgatóink többsége megértette és elfogadja a szocialista jövedelempolitikánk alapelvét: vagyis egyidejűleg törekszünk a munkából származó jövedelmek differenciálására, és a szociálpolitika eszközeivel a családi jövedelmek kiegyenlítésére. Az elosztás e két elvét egyenrangunak tartják, de a munka szerinti jövedelmek differenciálását a nagyobb teljesítményre, a több uj termék megalkotására irányuló anyagi ösztönzést és érdekelt-séget mélyebben és konkrétabban érintették, A hatékonyabb anyagi érdekeltség elvi és gyakorlati követelményei - pl. a szakképzetlen és a kvalifikált, a vezetői és beosztott munka jövedelem differenciálása - érvényesülését elismerik, de felmerült, hogy azonos beosztásúak közötti jövedelmeket ia differenciálni kellene, nemcsak a munkaköri besorolás alapján, hanem a végzett munka mennyiségétől és minőségétől, a feladat bonyolultságától függően is. Helyenként az egyenlősdi szemlélet még erősen hat, ezért ilyen helyeken a jövedelem differenciálás„elfogadtatása nehezen sikerült, elsősorban ipari munkások körében. Munkások és vezetők részéről egyaránt több kritika hangzott el az átlagbér gazdálkodási rendszerről, felmerült, hogy bátrabban kellene áttérni több területen a bértömeg gazdálkodásra. Az indokolatlanul nagy jövedelmek erősen foglalkoztatják a hallgatókat, mivel azok nincsenek arányban a társadalmi hasznosságukkal, és politikailag is sok feszültséget teremt. Igénylik a törzsgárda nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését is. -Az érdek fogalmát, érdekviszonyokat és a különböző érdekszintek egyeztetését komplex módon megértetni kevésbé sikerült. Az érdeklődó^ középpontjában inkább az egyéni gazdasági /anyagi/ érdek állt, A különböző érdekszintek /egyéni-csoport-táysadaimi/tartalmát, egymással való kapcsolatát kevésbé elemezték.