MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. június 20.

Napirend: - 2. Jelentés az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatairól és az 1972/73-as oktatási év feladatai. - - Jelentés. 16–30.

- Egye a gazdasági vezetők miüikastiluaa, munkamód szere és magatartása, mivel bizalmatlanok éa türelmetlenek a dolgozókkal szemben, nem veszik figyelembe a dolgozók véleményét, a bírálókkal szemben retorziót ia alkalmaznak. - Az üzemi szakszervezetek sok helyen nem védik meg a dolgozók érdekeit, hanem a gazdasági vezetőt támogatják egyoldalúan. Ismerik a szakszervezetek jogait és kötelességeit az üzemi demokrácia érvényesítésében, de kevésbé értik az egyszemélyi vezetés éa a demokratizmus összefUggéaét, - Az üzemi demokrácia formái, különösen a termeléai tanácskozások helyenként formálisak, a dolgozók felszólalásai nem találnak érdemi meghallgatásra, ezért a dolgozók inkább képviseleti szerveiken keresztül érvényesítik beleszólási jogaikat . A törnegpropagsnda elősegíti a hallgatók helyes közgazdasági szemléletének alakulását, a párt gazdaságpolitikája megismerésén keresztül erősödött a politikai egyetértésük ia. Legnagyobb fejlődés a gazdasági kérdések elméleti alapjainak és főként gyakorlati problémáinak, a gazdaság és politika öS3zefüggéaeinek megismerésében mutatkozik meg. A hallgatók nagy része ismeri a főbb gazdaságpolitikai célokat, azok kai egyetért, nagyobb tájékozottsággal,és felkészüléssel figyelik a gazdaságpolitikai elvek megvalósulását. Az egyes részfeladatok és cé lok összefüggéseinek megértetése nehézséget okoz. Pl.: - Termelés- elosztás-fogyasztás egységes szemléletének kialakítása, a fogyasztói árak mozgásának megítélése. - Az életszínvonal komplex értelmezése és érvényesülési módjának megítélése. Többen az életszínvonalat leszűkítik az árak és bérek viszonyára, és a termelés alakulásától függetlenül Ítélik meg. Sokan ugy látják,hogy az életviszonyok általános javulását nem kísér te a munkához való szocialista viszony arányos fejlődése /munkafegyelem, anyagi ösztönzés hiánya, túlóráztatás stb./ - A IV. ötéves terv országos célkitűzéseit hallgatóink többsége egyes ágazatok éa főbb mutatók /pl, ipar, mezőgazdaság, életszínvonal, vagy lakáshelyzet / vonatkozásában jobban ismerik, és tájé-, kozottabbak, mint egészében és összefüggésóben, vagy helyileg./Pl. vállalati termelési célkitűzések, gazdálkodási feltételek megterem tése,az üzem éa munkaszervezési kérdésekben,/