MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. október 15.
Napirend: - 2. Jelentés a kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatairól a vasipari üzemekben. - - Jelentés. 20–25.
A szociális, kulturális , sportcé lokra,valamint a béren'kívüli juttatásokra az öss zegek a vállalatoknak megfelelően biztosítva vannak . Minden vállalatnál, gyáregységben biztosították az 1967-os szintet,A felhasználás időarányosan megtörtént. Egy-két helyen óvatosságból a kuitur,sportcélókra beütemezett összegek felhasználálásánál némi megtakarítás tapasztalható. Mindegyik kollektiv szerződésben rögzítve van az e célra forditandó összeg, A Csepel Autógyárban szociális célra 5, 600.000 Ft, az Ipari Műszer gyárban 2,251.ooo,- Ft-ot terveztek, a felhasználás időarányosan történt. A szakszervezeti szervek ezzel az önálló jogkörrel jól tudnak élni, a felhasználást állandóan figyelemmel kisérik, A dolgozók hozzájárulása az étkezésnél;gyermekintézményeknél,munkásszállásokon, üdülésnél fközlekedésnél,nem emelkedett. .Néhány vállalat emelte a vállalati hozzájárulását és igy bőségesebb, és minőségileg is javult az éllátás, A már korábban beütemezett vagy az évben megkezdett szociális kulturális beruházások megfelelő ütemben folynak az erre a aélra forditandó összegek biztositva vannak, Némi lemaradás a beruházások kivitelezésénél tapasztalható, ez kapacitáshiányból adódik. Ezen a vállalatok ugy kivánnak segíteni,hogy saját karbantartó egységeikkel besegítenek a lemaradások behozásába, A kolle ktiv ^szer ződés végrehajtásának t apasztala ta i. A végrehajtást illetően nagyobb hiányosságokat nem tapasztaltunk. A kollektiv szerződések minden vasipari vállalatnál é& gyárban mind a mozgalmi, mmd a gazdasági szervek munkájának alapját képezik. Kezdetbon előfordult,hogy a gazdasági szervek nem vették figyelembe a kollektiv; szerződésben rögzítetteket és ellentétesen, vagy nem szabályosan oldottak megi eg^es problémákat. Pl, Híradástechnikai A nyagok Gyárában anélkül áthelyez* tek szakszervezeti tisztségviselőket, hogy arról az SzB-t tájékoztatták volna. Hasonló helyzet volt két esetben is, az Ipari Müszergyárban, A Csepel J\i£tj,;6gyárban az uj igazgató nem vette figyelembe a vállalat kollektiv szerződéséi'''--i rögzített egyes kérdések szabályoz ive át f valamint nem konzultált előre, a szakszervezeti bizottsággal és igy előfordult,hogy az intézkedései sértették a korábban kialakult vezetési módszert. Ebből adódóan sok vita származott és azt a látszatot keltették a kiadott intézkedések,hogy'a gazdasági vezetés nem tartotta be a kollektiv szerződésben rögzítetteket* AZ idő azóta igazolta,hogy az intézkedések többsége hasznos és szükséges volt. Az intézkedések eredményei lassan érlelődnek,De ennek ellenére a módszer nem $ legeredményesebb. Néhány, nem eléggé átgondolt intézkedését az igazgató időközben megváltoztatta. A vállalati, gyáregységi,ggzdasági éü szakszervezeti vezetők jól tudtak önállóan élni a kollektiv szerződésadta jogúkkal* A kezdeti hiányosságoktól eltekintve, a kollektiv szerződés alapján tevékenykedtek. Néhány vasipari vállalat igazgatója Ipari Műszergyár, GANZ MüsZermüvek Gödöllői Gyára, Híradástechnikai Anyagok Gyáránál olyan jogköröket adtak le aZ üzemegységek vezetőinek,müvezo_ tőknek, amelyekkel korábban nem rendelkeztek.Ezen vezetők élni tudtak a lehetőségekkel, jól oldották öeg a feladataikat.Más vállalatoknál az igazgató mindent egymaga akar megoldani./Csépel A utógyár./
