MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. szeptember 27.

Napirend: - 1. A KISZ KB állásfoglalása a szervezet munkájával kapcsolatos egyes kérdésekről. - - Állásfoglalás. 10–16.

sági Napokat tartunk, hogy a forradalmi hagyományok ápolásával mai feladataink megoldására mozgósítsuk az ifjúságot. 3. Eszmei-politikai munkánk fejlesztése során a KISZ-szervezetek törekedjenek az agitáció és propaganda helyes arányainak kialakítására. A KISZ-oktatás nem helyettesítheti a gyors és konkrét tömegpolitikai munkát, de a jelenleginél nagyobb feladatok hárulnak rá a fiatalok marxistaleninista meggyőződésének formálásában. Az időszerű ideológiai, politikai kérdések tanulmányozása során a KISZ-oktatás ismertesse a fiatalokkal a marxizmus—leninizmus klasszikusainak alapvető műveit, mindenekelőtt az osztályokról, az osztályharcról, a pártról, az államról, az ifjúsági szövetségről és a kommunista erkölcsről szóló tanításokat. Az oktatás rendszere és módszere jobban igazodjon a mozgalom szükségleteihez és a fiatalok természetéhez, a tanultakat jobban kapcsolja egybe a szocializmus gyakorlati építésének feladataival. 4. A burzsoá ideológiai áramlatok, a polgári és kispolgári nézetek ellen vívott eszmei harc hatékony munkát igényel a KISZ-től az ifjúság ízlésének formálásában, szépérzékének és érdeklődésének fejlesztésében. Az ifjúság fogékony az új iránt, de a szocialista hatásokkal együtt könnyen befogad mindent, ami újnak, modernnek tűnik, gyakran a polgári életformát és szemléletet hordozó eszméket és divatot is. Ezért káros, ha a KISZ-szervezetek eredményesen fejlődő művészeti és népművelési tevékenysége helyenként leszűkül az úgynevezett „divatos" szórakozási igények kielégítésére. A szabad idő célszerű, hasznos eltöltését szolgáló tevékenység az ifjúság forradalmi, hazafias nevelését, sokoldalú általános és szakmai műveltségének növelését szolgálja. A KISZ-szervezetek éljenek bátrabban a régi és új mozgalmi dalok, a szimbólumok és jelképek, a közösségi játékok és hagyományok érzelmi nevelési lehetőségeivel. Az ifjúsági sajtó, a rádió és a televízió ifjúsági rovatai folytassanak bátrabb és aktívabb eszmei harcot az ifjúság ideológiai fejlődésére károsan ható burzsoá fellazító törekvések, a polgári és kispolgári jelenségek ellen. Az ifjúsági sajtó ideológiai hatásának növelése érdekében meg! kell vizsgálni a jelenlegi lapok fejlesztésének lehetőségeit és egy népszerű tudományos-technikai magazin, valamint a 10—14 éves gyermekek részére egy népszerű történelmi-földrajzi magazin kiadásának lehetőségét. Kérjük a Magyar Televízió vezetőségét, hogy a lehetőségek határain belül növelje a TV ifjúsági adásainak műsoridejét, törekedjen arra, hogy a TV sajátos eszközeivel jobban kiegészítse az ifjúsági szövetség tevékenységét. 5. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése nagyobb lehetőségeket nyújt a fiatalok képességeinek kibontakoztatásához, az ifjúság kezdeményező készségének, lendületének felhasználásához. Amilyen mértékben növekszik az ipari és mezőgazdasági üzemek önállósága, úgy nő majd a KISZ-szervezetek felelőssége és önállósága. A KISZ-szervezetek segítsék a pártszervezetek felvilágosító munkáját a gazdaságirányítás reformjának ismertetésében. Tegyék mind világosabbá a fiatalok számára a termelékenység és az életszínvonal: a takarékos, célszerű gazdálkodás és a jövedelmezőség szerves összefüggéseit. A szakszervezetekkel együtt fejlesszék a KISZ termelési mozgalmait, éljenek jobban az üzemi demokrácia fejlődésének lehetőségeivel. A termelőszövetkezetek önállóságának növelése és gazdasági megerősödésük gyorsítása kedvező lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a KISZ eredményesen nevelje a falusi fiatalokat a mezőgazdasági munka élethivatásul választására. Ezért kérjük a termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőit, hogy lépjenek fel a fiatalok falun maradását akadályozó nézetek és gyakorlat ellen. A KISZ-szervezetek — az oktatásügyi szervekkel és pedagógusokkal együtti — járuljanak hozzá a szülők és a tanulóifjúság felelősségének növeléséhez az élethivatás megválasztásában. A munkában és a tanulásban, a népgazdaság fejlesztésében vállalt aktív részvétel növelje a fiatalok felelősségét saját sorsuk és a nemzet jövője iránt. 6. A KISZ alapvető feladata, hogy miközben a marxizmus—leninizmus szellemében neveli és a szocializmus építésére mozgósítja a fiatalokat, bevonja őket az aktív közéletbe és közvetítse véleményüket a párthoz. A KISZ-szervezetek politikai munkájának elengedhetetlen része a fiatalok tömegeinek bevonása az őket érintő és foglalkoztató társadalmi, politikai, gazdasági, szociális és más kérdések vitájába, lehetőleg a döntések meghozatala előtt. Ifjúsági szövetségünk kötelessége, hogy ha szükséges, nyilvános vitát is folytasson az illetékes állami, társadalmi szervekkel az ifjúságot érintő kérdésekben. A vitás kérdések megoldása azonban minden esetben a társadalom számára hasznos határok között és módon mehet csak végbe. Társadalmunk valamennyi szervezetének, intézményének elsőrangú érdeke és feladata a fiatalok szocialista tudatának formálása, az ifjúsági szövetség tevékenységének segítése. Kérjük az illetékes párt-, állami és társadalmi szerveket: igényeljék jobban az ifjúság véleményét és aktivitását, növeljék az ifjúsági szervezet politikai bátorságát és kezdeményező készségét, esetenként bízzák a KISZ-re egyes politikai, vagy más fontos kérdések vitájának elindítását és megszervezését. 7. Ifjúsági szövetségünk akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha az akciók és programok kialakításában, a szervezeti életben és a vezetési módszerek megválasztásában jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, élet-, munka- és tanulási körülményét, eltérő tapasztalatát és igényét. A párt politikája azonos társadalmi célokat állít a munkás-, a paraszt- és a diákifjúság elé. A közös cél elérésének módszereiben és szervezeti formáiban azonban vannak eltérések. Egységes ifjúsági szövetségünk tevékenységének fejlesztése megkívánja, hogy központi bizottságunk rétegenként elemezze az ifjúság helyzetét, és a KISZ tevékenységét, és felülvizsgálja: milyen változtatások szükségesek a munka tartalmában és módszereiben, a vezetés szervezeti kereteiben és az apparátusban. A vizsgálat és az intézkedések célja, hogy segítségükkel a KISZ differenciáltabban foglalkozzon az egyes ifjúsági rétegek és korosztályok nevelésével, sajátos igényeinek kielégítésével; hogy tevékenysége nyomán minden ifjúsági réteg és korosztály jobban sajátjának érezze az ifjúsági szövetséget. 4