MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. szeptember 27.

Napirend: - 1. A KISZ KB állásfoglalása a szervezet munkájával kapcsolatos egyes kérdésekről. - - Állásfoglalás. 10–16.

II. A KISZ ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A KISZ érdekvédelmi tevékenysége, törvényekben biztosított jogai ellenére, nem fejlődött kielégítően. Az állami, gazdasági és társadalmi vezetők egy része nem tekinti a KISZ-t az ifjúság képviselőjének, nem hajtja végre a Kormány 1087/1957. határozatát. A KISZ-bizottságok és szervezetek jórésze viszont mellékes feladatnak tartja az ifjúság érdekvédelmét. Korlátozottak a KISZ eszközei, az ifjúság nevelését szolgáló feltételek. A kultúrházak, sportlétesítmények és honvédelmi előképzési eszközök igénybevételét számos helyen akadályozzák a bevételi tervek, a strukturális és szemléleti problémák. Mindennek szerepe van abban, hogy sok fiatal számára nem elég vonzó a KISZ. Számos KISZ-tag és szervezeten kívüli fiatal úgy érzi, hogy a KISZ „csak" munkát és tanulást követel tőle, de nem foglalkozik eléggé egyéni gondjaival, eszközök hiányában nem tud megfelelően hozzájárulni szabad idejének hasznos eltöltéséhez. Ifjúsági szövetségünk hivatásának eredményes betöltése megkívánja, hogy hatékony érdekvédelmi tevékenységet folytasson. Az államigazgatási, gazdasági és társadalmi szervek, valamint a KISZvezetők feladata, hogy együttesen munkálkodjanak az ifjúság érdekeinek védelmén és jogos igényeinek kielégítésén. 1. Az ifjúság érdeke szocialista társadalmi rendünk erősítése, az élet, a munka és a tanulás körülményeinek állandó javítása. Igényeinek, szükségleteinek kielégítése szervesen összefügg a társadalom előtt álló feladatok megoldásával. A társadalom érdekein belül az ifjúságnak — életkorából, a pályaválasztásból, a pályakezdés szövevényes útjából fakadó — sajátos igényei és érdekei vannak, melyek csak az ifjú korban jelentkeznek, vagy akár nagyobb gondokat okoznak. (Pl.: a tanulás feltételei; a továbbtanulási lehetőségek; a diákszociális gondok; a munkábaállás, az elhelyezkedés problémái; a fiatal házasok lakásgondjai; a kezdő szakmunkások és műszakiak bérezése stb.). Az ifjúság szükségleteinek kielégítése, problémáinak megoldása időszakos ellentmondásokhoz vezethet a társadalmi érdekek és az ifjúság egyes rétegeinek, csoportjainak igénye között. A KISZ járuljon hozzá jobban az ellentmondások feltárásához és az össztársadalmi érdekek alapján — az illetékes államigazgatási, gazdasági és társadalmi szervek útján — segítse azok megoldását. Lépjen fel a jogtalan követelődzés, a túlzott igények ellen. Egyaránt hangsúlyozza az ifjúság jogait és kötelességeit, nevelje az ifjúságot annak megértésére, hogy aki többet ad a társadalomnak, az többet is kap tőle. 2. Ifjúsági szövetségünk vállaljon nagyobb kezdeményező szerepet a fiatalokat érintő javaslatok, rendeletek, törvények kialakításában és végrehajtásában. A KISZ-szervezetek harcoljanak azért, hogy az államigazgatási, gazdasági és társadalmi szervek vezetői biztosítsák a fiatalok törvényekben foglalt jogait. Az érdekvédelmi tevékenység során természetesen nézeteltérések keletkezhetnek a KISZ és az illetékes államigazgatási, gazdasági, társadalmi szervek vezetői között. Ilyen esetekben törekedjenek a nézetek és az érdekek összehangolására. Egyetértés hiányában kérjék a párt illetékes vezető szervének döntését. 3. Ahol szakszervezetek működnek, ott a szakszervezetek és a KISZ — a SZOT Elnökség és a KISZ KB Intéző Bizottságának közös határozata alapján — a szakszervezeti szervek útján, együttesen végezzék az ifjúság érdekvédelmét. A KISZszervezetek kezdeményezzék, hogy a szakszervezetek nagyobb figyelmet fordítsanak a fiatalok gondjainak megoldására. A tanintézetekben és a termelőszövetkezetekben — természetesen sajátos jelleggel és tartalommal — a KISZ önállóan lássa el érdekvédelmi feladatát. 4. Kérjük, hogy a párt-, az állami, gazdasági és társadalmi szervek — a lehetőségek határain belül — növeljék a KISZ eszközeit, az ifjúság nevelését szolgáló objektumok számát. Ugyanakkor törekedjenek arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket — a kultúrházakat és sportlétesítményeket — jobban kihasználhassák a KISZszervezetek. Biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy a KISZ hatékonyabban foglalkozhasson az ifjúság honvédelmi nevelésével, katonai előképzésével. 5. A KISZ Központi Bizottsága felkéri az illetékes állami, társadalmi szerveket, hogy együtt vizsgálják meg az alábbi kérdéseket és készítsenek közös javaslatokat a problémák megoldására: a) Kérjük a Minisztertanácsot, hogy számoltassa be az illetékes állami és gazdasági szervek vezetőit az 1087/1957. számú kormányhatározat végrehajtásáról, és a KISZ KB Intéző Bizottságával együtt vizsgálja meg, szükséges-e a határozat módosítása. b) Kérjük, hogy a Minisztertanács szerezzen érvényt annak a korábbi határozatának, mely szerint az újonnan épült lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. A tanácsok a lakások kiutalásánál vegyék figyelembe az illetékes KISZbizottságok javaslatait. Az OT, a PM, az ÉM és a tanácsok segítsék jobban a KISZ lakásépítési akcióját, közművesített telkek, építőipari kapacitás és hitelek biztosításával. c) Javasoljuk a SZOT-nak és a Munkaügyi Minisztériumnak, hogy a KISZ Központi Bizottságával együtt vizsgálják meg a fiatalok elhelyezkedési, bérezési gondjait és 1967 első negyedévében terjesszenek javaslatot a Kormány elé. d) Javasoljuk a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a KISZ Központi Bizottságával együtt vizsgálja meg a falusi ifjúság munkalehetőségeit, a mezőgazdasági szakmunkás- és technikusképzés helyzetét, a végzett fiatalok munkába állását és 1967 első negyedévében közös jelentést adjanak a Kormánynak. e) Javasoljuk a Művelődésügyi Minisztériumnak, hogy a KISZ Központi Bizottságával együtt vizsgálja meg a fizikai dolgozók gyermekeinek középiskolai, főiskolai és egyetemi továbbtanulásánál jelentkező problémákat és javaslataikat terjesszék a Minisztertanács elé. f) A KISZ KB Intéző Bizottsága tegyen javaslatot az MTS Elnökségének arra, hogy a sportlé5 Q