MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. szeptember 27.

Napirend: - 1. A KISZ KB állásfoglalása a szervezet munkájával kapcsolatos egyes kérdésekről. - - Állásfoglalás. 10–16.

keletkeznek ifjúsági szövetségünk jellege és szer­vezeteinek tevékenysége között. A sokoldalú szer­vező munka nem mindig párosul kellő eszmei­politikai tartalommal. Gyakran lehet találkozni politikai érzéketlenséggel, ébertelenséggel, bátor­talansággal és szenvedélytelenséggel, még a hiva­tásos ifjúsági vezetőknél is. Az önművelés és az érdeklődés arányai eltorzultak az ideológiai, poli­tikai ismeretek gyűjtésének rovására, ezen belül is háttérbe szorult a marxizmus-leninizmus klasz­szikusainak tanulmányozása. Az eszmei-politikai nevelőmunka módszertani fogyatékosságai közül legszembetűnőbbek a KISZ vezető testületek és alapszervezetek munkastílusá­ban keletkezett aránytalanságok. a) Különösen szembetűnő, hogy amíg a KISZ tevékenysége szélesedett a gazdasági építőmunka terén, viszonylag elmaradt a szükségletektől az ideológiai munka fejlődése. b) A KISZ vezető testületei az ifjúság eszmei­politikai nevelését gyakran elintézettnek vélik a hosszú időre szóló helyes irányelvek kidolgozásá­val és megvitatásával. Nem fordítanak elég figyel­met az irányelvek megvalósítására a gyakorlatban. c) Az agitációt és a propagandát gyakran össze­tévesztik, a politikai munkát a KISZ-oktatásra szű­kítik, és elhanyagolják az agitációt, az ifjúsági tö­megek mindennapi meggyőzését, a politikai él­ményt nyújtó akciók szervezését. d) A nevelőmunkában sokszor egyoldalúan csak azt hangsúlyozzák, hogy mire kell nevelni az ifjú­ságot. Lényegesen kevesebb gondot fordítanak arra, hogy a fiatalok véleményét igényeljék és figyelembe vegyék — legalábbis az őket közvet­lenül érintő — társadalmi kérdések vitájában és eldöntésében. e) A nevelőmunka és a KISZ másirányú tevé­kenységének hatását időnként csökkenti a bürok­ratizmus és prakticizmus, a statisztikai szemlélet és az öncélúság. A KISZ VI. Kongresszusa és központi bizottsága — a párt ideológiai irányelveivel összhangban — megfelelően elemezte az ifjúság és a KISZ helyze­tét, eszmei-politikai munkáját. Bár a fogyatékossá­gok és ellentmondások egy része jelenleg is be­folyásolja ideológiai munkánk hatékonyságát, ered­ményesen indult az 1965/66. évi akcióprogramok végrehajtása, növekedett a KISZ-tagok társadalmi, politikai aktivitása. A KISZ-vezetők többsége mindinkább felismeri, hogy minden bizottság és alapszervezet annyi fiatalt tud a feladatok vég­rehajtására megnyerni, amennyit nap mint nap meggyőz. Különösen a „Vádoljuk az imperializ­must!" akció sikere arra ösztönöz, hogy ezen az úton keressük politikai munkánk további fejlesz­tésének lehetőségét. Az ideológiai munka néhány időszerű feladatáról A VI. kongresszus határozatai, a központi bizott­ság nevelési irányelvei és az ideológiai munkával kapcsolatos állásfoglalásai helyesen jelölték meg a feladatokat, melyek újraértékelésére most nincs szükség. A KISZ kommunista jellegének erősíté­se, ideológiai hatásának növelése, és a szélsőséges nézetekkel vívott harc azonban megkívánja, hogy szervezeteink nagyobb figyelmet fordítsanak az eszmei-politikai munka időszerű feladatainak meg­oldására. 1. A háború és a béke, a társadalmi haladás és a reakció erőinek nemzetközi harca, valamint a szocializmus építésének jelenlegi szakasza nagyobb politikai helytállást és aktivitást igényel a KISZ tagjaitól. Gazdasági, társadalmi, kulturális felada­taink eredményes megoldása nemzeti érdekünk és önként vállalt nemzetközi kötelezettségünk. A kö­zömbösség, az álobjektivitás, a kritikátlan nyugat­imádat és az ellentétes ideológiák küzdelmének le­becsülése árt a nemzet érdekeinek, megnehezíti a munkásosztály pártjának forradalmi harcát a szo­cializmus győzelméért. A hazafiságot minden kor­ban a nép valóságos érdekeinek önzetlen szolgálata bizonyítja. Ezért a KISZ minden tagjának tudnia és hirdetnie kell, hogy a szocialista hazafiság egyet jelent a szocialista Magyarország megteremtéséért vívott gyakorlati harc vállalásával, a haza védel­mével, népünk forradalmi hagyományainak ápo­lásával, és a forradalmi örökség megvalósításával. A szocialista haza iránti hűség tudatos és tevé­keny harcot kíván a kapitalista társadalmi, gazda­sági rendszer, a burzsoá ideológia és a nemzetközi imperializmus agresszivitása ellen. Korunk ifjúsá­ga a kapitalizmus és a szocializmus világméretű harcának részese. Ifjúsági szövetségünk nevelő­munkája erősítse azt a meggyőződést, hogy nemze­tünk sorsa és felemelkedése elválaszthatatlan a világ haladó erőinek küzdelmétől az imperializmus ellen, a kommunizmusért. Nevelje az ifjúságot a hazai és nemzetközi forradalmi erők: a Szovjet­unió, a szocialista országok; a kommunista és mun­káspártok megbecsülésére és szeretetére; a nemzeti felszabadító mozgalmak iránti szolidaritásra. 2. A KISZ-szervezetek politikai agitációs tevé­kenységükkel neveljék a KISZ-tagokat arra, hogy a hazai és nemzetközi osztályharc minden lényeges eseményére reagáljanak. Konkrét jelenségeiben leplezzék le az imperializmus népellenes tetteit, fellazító politikáját, a szocializmus építését zavaró tényezőket. Ismertessék a párt politikáját, nevel­jék az ifjúságot gazdasági, társadalmi eredmé­nyeink megbecsülésére. Mutassák meg az ellent­mondások okait és összefüggéseit, hogy reális kép alakuljon ki a fiatalokban a mai valóságról, hogy a felismerés szilárd meggyőződéshez, aktív társa­dalmi, politikai cselekvéshez vezessen. A gyors, konkrét és szenvedélyes agitáció eredményeként a KISZ munkájának hatékony eszközeivé válhat­nak a jól megválasztott jelszavakhoz kapcsolódó politikai akciók. 1966 második félévében tovább folytatjuk a „Vádoljuk az imperializmust!" akciót. „Vietnami őrséget" tartunk, melynek keretében minden KISZ-szervezet feladata, hogy leleplezze az imperializmus háborús agresszióit és ideológiai diverzióját; ismertesse a magyar internacionalis­ták életét és tetteit; bizonyítsa a szabadságáért felkelt vietnami nép legyőzhetetlenségét, és az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátításával nö­velje ifjúságunk harckészségét. A pártkongresszusi munkaverseny fejlesztésével, „kongresszusi hónap­pal", „kongresszusi körökkel" és „ifjúsági parla­mentekkel" növeljük ifjúságunk részvételét a párt politikájának megvalósításában. 1967 első negyed­évében, a hazánk sorsának alakulásában jelentős szerepet játszó történelmi évfordulók (március 15., március 21., és április 4.) idején, Forradalmi Ifjú­3 |V 44

Next

/
Thumbnails
Contents