MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. október 21.

Napirend: - 3. Jelentés a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek helyzetéről és munkájáról. - - Jelentés. 51–60.

~ 6 ­erőfeszítéseket is, hogy a TSZ-kben élő fiatalok részére speciális kultu­rális bemutatókat rendezzünk a szemle keretében néhány ágban. Ilyen kezde­ményezéseink voltak a, kot ab ti években a Jászkara j enőn, Cegléden ét Fót~-n megrendezett TSZ kulturális bemutatók, amelyek tapasztalatai alapján az elmúlt évben Cegléden megrendeztük a város termelőszövetkezeteinek kultu­rális bemutatóját. Ezen a bemutatón a 7 TSZ-bői li művészeti cs-r partban 83 fiatal és 9 szólista vett részt. Ennek a bemutatónak az eredménye alap­ján a Kossuth TSZ tánccsoportja és a Táncsics TSZ szinjattzó csoportja a varos TSZ-einek képviseletében magasabb szintű bemutatón is részt vett. Ilyen differenciált bemutatók rendezését az orszagban először a megyénkben kezdeményezték. A jövő évi kulturális szemlén ezt tovább folytatjuk, Ceg­léden ugyancsak TSZ-bemutatót szervezünk, a többi jarasban pedig a TSZ-ek bemutatóit a Falusi Iíapok keretében bony"slitjuk le. Ezenkivül a szemle többi ágaiban is évről évre nagyobb mértékben vesznek részt a TSZ fiatalok. A József Attila olvasómozgalomban is növekszik a részvétel pl» Gombán, A­bonyban, Nagykátan, Váckisujfaluban a TSZ-ben dolgozó fiatalok többsége aktiv könyvtárlátogatő J, a nagykőrösi TSZ klub tevékenységében is egyre több fiatal vesz részt, ab^nyi ifjúsági klub a község TSZ-eiben szer­vezett több izben a fiatalt k részére mintaklub-foglalkozást» Igen kedvelt forma volt még a szellemi vetélkedő és a jövő évben a LEDOSZ-sral közösen szervezünk ilyeneket fiatal mezőgazdasági dolgozók és TSZ fiatalok részére. A követkéz^ évben azt szeretnénk elérni, hogy a TSZ-kben a kulturális mun­k- ne kampányszerű legyen és ne csak egy-egy bematató előtt készüljenek a fiatalok, hanem lehetőleg rendszeres és folyamatos legyen, Ez természetesen szükségessé -teszi, hogy Üegfelelő művészeti vezetők irányítsák a fiatalok kulturális életét. Ehhez segitséget kérünk a megyei művelődési szervektől és ezenkivül megyei tanfclyamokon mi is kiképezzük az alapszervezeti kul­turfelelősöket« A sport területén a TSZ fiataloknak az üzemi és AG-ban dolgozó fiatal khoz viszonyitva kisebbek a lehetőségei. Ez részben abból adódik, hogy még nin­caenek teljes egészében kialakulva a TSZ sportkörök, mástrészt a TSZ-kben igen aladsony a fiatalok száma és igy a k 'llektiv sp rtolási lehetőség kor­látozottak. Különösen lányok bevonása ' koz problémát különböző előítéletek miatt. A fentiek ellenérc ír TSZ fiataljaink a lehetőségekhez képest igye­keznek teljesíteni az ISZM IV. követelményét? elsősorban különböző házi­bajnokságokkal, brigádok üzemegységek közötti versenyekkel, mint pl. a tél folyamán a vérségi TSZ-ben asztalitenisz bajnokságot rendeztek, a nagyka­tai Magyar Koreai Barátság TSZ-ben a járási atlétikai versenybe kapcsolód­tak bc. Ezenkivül különböző kirándulásokkal, túrákkal - országjárással ösz­szekötve - teljesitik a fiatal'k a sportkövetelményt t A jövőben arra kell törekedni, hogy a már meglévő TSZ sportkörök valóban a termelőszövetkeze­teké legyenek és abban a TSZ fiatalok sportoljanak*. III. • / A kát év alait elért eredmények azt bizonyitják, hogy a TSZ KISZ szerve­zetek' számszerűen sokat fejlődtek, a tartalmi, p litikai munka területén szintén van előrehaladás. Az a tény, h~gy r. TSZ KISZ szervezetek szama 72-ről 9>re, c TSZ-ben drlgozó KISZ-tagok szama 1.413-ről 2.289-re, azaz

Next

/
Thumbnails
Contents