MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. október 21.

Napirend: - 3. Jelentés a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek helyzetéről és munkájáról. - - Jelentés. 51–60.

£ szervezettség 53»9 /i~ról 69 >5 c/S-i?. nőtt,-, a számszerű növekedésen tul politikai fejlődést is jelent a TSZ KISZ szervezetek életében.; Ez azt mutatja, h»gy- az elmúlt időszakban megnőtt a TSZ-kben az eddigi legnehezebb területen - is a KISZ befolyása, mind több fiatal kerül közelebb az ifjúsági szövetséghez, lesz a KISZ tagja, s ezen keresztül mind eresebb p-patikai hatást tud gyakorolni a KÉSZ az ifjúság eme rétegére

e A temegbefolyás növekedését jelzi az is, hpgy a termelőszövetkezeti ifjúság között végzett munka legjSbb területein - termelőmunka, tanulási m- zgalom, kulturális és testi nevelés - évről évre több fiatalt tud s KISZ mo^gósitani* A megnövekedett politikái ráhatás eredményeként sikerült végrehajt <ni a megyei Párt VB. azon határozatát, hogy a KISZ moágósitsí. a fiatal kat a TSZ-ben végzendő rendszeres munkára és ennek nyomán a TSZ-ben rendszeresen dolgozó családtagok száma 1961. óta több mint kétszeresére emelkedett, s ebben a KISZ-ne k is része van. Ugyancsak a KISZ politikai befolyása mutatkozik meg abban is, hogy az idén a KISZ felhívására üzemi, középiskolai, egyetemi fiatalok és úttörők az őszi betakaritfs és a vetés meggyorsítása érdekébon a kampány első két hetében /szeptember 3G-ig/ csaknem 20.000 tar sadalmi munkanapit teljesít ttek. Az elért eredmények mellett fő hiányossá • az, hogy a TSZ KISZ szervezetek szamának és taglétszámának nagymérvű emelkedését nem követte a tartalmi munka színvonalának il< n mérvű növekedése. Ezt részben azzal lehet magyarázni, hogy nem tud^tink megfelelő - és jelen pillanatban sem tudunk megfelelő vezetőket állitani a KISZ szervezetek élére, akik saját ötletükkel színesebbé, gazdagabbá tennék a munkát. Gátolja ezt az is, hogy egyes TSZ evszetők hozzáállása neto megfelelő a KISZ vezetőképzéshez. Nem mindig azt engedik el a különböző tanfolyamokra, aki a legmegfelelőbb volna és aki a legjobban tudná hasznosítani a KISZ szervezet munkajában a tanultakat. Bizonyos jelek: azonban már azt mutatják, hogy a bizottságainknál mar van törekvés a vezetők képzettségének az emelésére. Pl a ceglédi járásban Abonyban és Csemőben 5 hón;.p.>s esti vezetőképző tanfolyamot indítottak kísérletképpen az alapszervezeti ICESSS vezetők részére?. Ez a kez deményezés attól eltekintve, hogy ebben az évbea még kevesen vettek rajta részt feltétlenül sikeresnek mondható és a jövőben ki kell terjeszteni a többi jarásókra is hasonló formában. A járási bizottságok irányitó munkajában a legfőbb hiányosság az, hogy sok esetben elveszik az alapszervezeti vezetőktől a kezdeményezést és a fejük fölött átnyúlva szerveznek meg egyes akciókat,/pl. inunkaversenyeknél/ ami arra vez^t, hogy az alapszervezeti vezetőink nem eléggé kezdenu nyezőek, hanem a járás közvetlen instrukcióira várnak. Tehát a járási bizottsága^ lak a TSZ KISZ szervezetek irányításában még nem találták meg azt a helyes módszert, amellyel önálló kezdeményezésre, ötletes munkára és a legfontosabb helyi feladatuk kiválasztásara késztetnék az alapszervezeteket. Ugyan ez az irányítási hiba megmutatkozik a megyei bizottságnál Is, amikor nem szorítja nagyobb önállóságra a járási bizottságokat.Ez a ténylegesen meglévő hiányosság azonban nem az irányitó munka egészére, hanem csak egyes turulotokén áll fenn* A járási bizottságoknál már vannak olyan elgondolások, hogy speciálisan foglalkoznak különböző jellegű KÉSZ szervezetekkel, külön titkári értekezleteket tartanak és ez.n sajátos módszertani