MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. június 10.

Napirend: - Jelentés a társadalmi bíróságok munkájának tapasztalatairól. - - Jelentés. 11–16.

• A Csepel Autógyárban lopás,testi sértés és okirathamisitás szerepelt az ügyek között. * • A tárgyalások levezetése elég változatos képet mutat,A tárgyaló tanácsok elnökeinek egy része kézben tartja a tárgyalás menetét.Igyekszik bekapcsolni a dolgozókat a tanács munkájába,lehetőséget ad a felszólalásokra, ugyanakkor nem engedi elk&landozni a hozzászólókat a témától•Általában elég jól érvényesül a szóbeliség a tárgyalásokon

?tehát nem periratokat olvasnak fel és viszont védőiratokat,hanem élőszóban ismertetik a dolgozó terhére rótt cselekményt ,s a védekezés is közvetlenül történik.Ez azt eredményezi,hogy a tárgyalások nem húzódnak el 2 - 2 1/2 óránál hosszabb időre,tehát a hallgatóság türelmét nem veszik túlságosan igénybe.A tanácselnökök egy másik része még-meglehetősen zavarban van,s arra is volt példa,hogy az eljárás alá vont dolgozó jobban fel volt készülve a tárgyalásra,mint a tanács elnöke./Pestvidéki Gépgyár./Ennél a kérdésnél nem lehetünk türelmetlenek,mert természetes,hogy megfelelő idő el kell teljen ^ahhoz,hogy rutinos tanácsvezetőink legyenek. A tb-ok hozott határozatait vizsgálva megállapíthatjulc,hogy még nem sikerült megvalósítani a tvr.egyik legfontosabb alapelvét,történetesen, hogy az eljárás alá vont dolgozót elsősorban nevelni kell és nem a törvények szigorát éreztetni.A fegyelmi ügyek tárgyalásánál elég sok esetben dönt a tb. a fegyelmi uton történő elbocsátás mellett.Eltekintve azoktól a valóban indokolt esetektől,amikor már más járható ut nincs,könynyejj helyezkednek erre az álláspontra.Az ilyen határozattal lényegében kiengedik a dolgozót az üzemi kollektíva kezéből

?ahol P®di§ jól ismerik a jó és a rossz tulajdonságait, könnyen tudnak rá hatni,Előfordul törvénysértő határozat is /pl. a PEMÜ-nél/

f de ez nem általános. Tapasztalataink arra mutatnak,hogy a szakszervezeti szervek egyre több felelősséget éreznek a tb-ok-"munká j áért,és sok tekintetben segitik mü* ködésüket.Ez év elejétől kezdve a szakszervezeti munkában mindinkább önálló feladatként jelentkezik a tb-okkal való foglalkozás.Erre mutat aa is,hogy a felső és a közép szakszervezeti szerveknél már mindenütt, a szakszervezeti bizottságoknál pe.dig már igen sok helyen kijelölték ezt a felelős aktivát,aki a tb.-ok kérdéseivel foglalkozik. Megvizsgálva a szakszervezeti bizottságok tevékenységét,az ügyek kiválasztásában megállapítottuk,hogy van mar törekvés abban az irányban,hogy a tb. elé főleg olyan ügyeket vigyehek,amelyek alkalmasak mind az egyes dolgozó, mind a kollektiva nevelésére. Hiányosság még az a kiválasztásnál,hogy a legtöbb esetben a szakszervezeti bizottság nem kollektivan tárgyalja meg;

egy-egy ügynek a tb.e'lé való vitelét .hanem az esettel többségében az SZB.titkár egyszemélyben intézi el,amellett,hogy megbeszeli a vállalat igazgatójával és párttitkárával a kérdést. A tárgyalás előkészítése és a dolgozók mozgósítása területén is sok még a tennivaló.Hiszen a társadalmi bíráskodás-lényege főleg azon áll,vagy bukik,hogy a tárgyaláson résztveszhek-e a dolgozók,s~elsősorban az eljárás alá vont dolgozó közvetlen munkatársai; és mondanak-e velemenyt. E tekintetben- nagyon jól látja el a feladatát pl. a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága,ahol előzőleg tájékoztatják a bizalmiakat^ rajtuk keresztül szép számmal mozgósitják a dolgozókat. 13